EMMI Debreceni Javítóintézete

E fogalomtár azoknak a fontosabb fogalmaknak a magyarázatát kínálja, egységes fogalom és szóhasználat gyakorlatában ad útmutatást, amelyeket a javítóintézeti nevelés és ellátás témakörben a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, és a javítóintézetek rendtartásáról kiadott 1/2015. (I.14.) EMMI rendelet alkalmaz.

 

A fogalomtár segít a javítóintézeti nevelés fogalom körében eligazodni, mert az országban működő öt javítóintézet szakmai dokumentumai, az évek során kialakított és alkalmazott szóhasználata egymástól eltérhet. Egyes szakmai kifejezések, a mindennapi munkavégzés során sajátos elnevezést kaphattak, helyi elnevezések alakulhattak ki. Ezen informatikai rendszer azonban szükségessé teszi, hogy fogalmait, szóhasználatát minden, a rendszert alkalmazó munkatárs azonosan értelmezzen, alkalmazzon.

Fogalomhasználata a fent leírt jogszabályok szóhasználatát igyekszik követni, illetve a jogszabályokban használt fogalmak egységes értelmezését célozta meg.

 

 

befogadó csoport: a befogadott fiatalkorú elhelyezésére kialakított csoport, ahol a fiatalkorú a végleges csoportba helyezéséről szóló döntés meghozataláig – legfeljebb azonban egy hónapig – tartózkodik.

fiatalkorú: az, aki szabálysértés elkövetésekor a 14. életévét, a 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét, a 2013. június 30-át követően elkövetett bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét betöltötte, azonban a 18. – javítóintézetben történő nevelése esetén a 21. – életévét még nem töltötte be,

fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,

intézkedés: a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetést szab ki, vagy intézkedést alkalmaz. A javítóintézeti nevelés fiatalkorúakkal szemben elrendelhető intézkedés.

javítóintézetben nevelt fiatalkorú: a bíróság ítélete alapján javítóintézeti nevelés intézkedés hatálya alatt álló fiatalkorú (a tov.: javítóintézeti nevelt)

javítóintézetben ellátott fiatalkorú: a bíróság ítélete alapján javítóintézeti nevelés intézkedés hatálya alatt álló fiatalkorú, valamint a letartóztatás végrehajtása érdekében javítóintézetben elhelyezett fiatalkorú (a továbbiakban: javítóintézeti ellátott)

javítóintézeti tanács: döntés-előkészítő testület, amely javaslatot tesz az igazgatónak a fiatalkorú zárt jellegű javítóintézeti részlegben történő elhelyezésére vagy annak mellőzésére, valamint az elhelyezés meghosszabbítására és annak megszüntetésére; a fiatalkorú utógondozó részlegen való elhelyezésének engedélyezésére vagy a fiatalkorú erre irányuló kérelme elutasítására; valamint a büntetés-végrehajtási bírónak a fiatalkorú ideiglenes elbocsátására vagy annak mellőzésére. Legalább öt főből áll, elnöke az igazgató. Tagja valamennyi igazgató-helyettes, a növendékügyi iroda vezetője, az utógondozó, a fiatalkorú csoportnevelője, osztályfőnöke, szakoktatója vagy munkavezetője, továbbá tagja lehet az otthonvezető, a munkafoglalkoztatás vezetője, a szakértői csoport vezetője, az orvos és a pszichológus.

nevelési napló: web alapú elektronikus felület, mely alkalmas arra, hogy a fiatalkorúak nevelési folyamatának előmenetele a hozzájuk kapcsolódóan rögzített adatok és feltöltött dokumentációk alapján nyomon követhető és átlátható legyen

növendékügy: az a terület, amely a javítóintézetbe bekerülő fiatalkorúak fogvatartásával kapcsolatosan teljes körű tájékoztatást ad, biztosítja annak jogszerűségét, nyomon követi és mindenkor megteszi a szükséges intézkedéseket a fiatalkorúak büntetőügyeinek lefolytatásához egészen a javítóintézetből történő szabadulásukig.

szakértői csoport: a fiatalkorú személyiségének, értelmi képességeinek, egészségi állapotának feltárása érdekében működtetett csoport, melynek tagjai: orvos, pszichológus, gyógypedagógus.

utógondozó részleg: olyan fiatalkorúak számára létrehozott részleg, akiknek a javítóintézeti nevelése a 21. életév betöltése, vagy a bíróság által meghatározott tartam letelte miatt szűnt meg – ideértve az ideiglenes elbocsátást is – és a családjukba nem térhetnek vissza, továbbá az elbocsátás idejére nem sikerült számukra lakhatási lehetőséget és megélhetési feltételeket teremteni, illetve ha megkezdett tanulmányaikat a javítóintézeti oktatás, képzés keretein belül szeretnék befejezni. Az utógondozó részlegen történő ellátás a javítóintézetben nevelt fiatalkorú tanulmányainak befejezéséig vagy élethelyzetének rendeződéséig, de legfeljebb a volt javítóintézeti nevelt 24. életévének betöltéséig tarthat.

végrehajtásért felelős szerv: a javítóintézet

 

JIR felépítése

 

Jogszabályi hivatkozás

Gyvt.135. §(1) A 15. § (1)–(5) bekezdésében és a 143. § (6) bekezdésében meghatározott ellátások, intézkedések nyújtása és megtétele, mindezek ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére jogosult

  1. a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szerv vagy személy,
  2. a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatársa,
  3. a befogadó szülő,
  4. a gyermekjogi képviselő, továbbá a betegjogi képviselő és az ellátottjogi képviselő, ha a gyermek panaszának orvoslása érdekében ez feltétlenül szükséges,
  5. az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezet,
  6. a gyermekvédelmi szakértői bizottság,
  7. 992 a gyermekvédelmi gyám, a helyettes gyermekvédelmi gyám,
  8. a pártfogó felügyelői szolgálat, a megelőző pártfogó felügyelő,
  9. a javítóintézet,
  10. 993 a kincstár.

(2)d) a javítóintézetben ellátott fiatalkorúnak, és a vele a javítóintézetben együttesen elhelyezett gyermekének

da) személyazonosító, valamint a társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó,

db) anyanyelvére vonatkozó,

dc) megfelelő javítóintézeti ellátásához, neveléséhez szükséges és elégséges adatainak, így különösen a személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó,

dd) egészségi állapotára vonatkozó,

de) büntetlen előéletére, valamint a vele kapcsolatos hatósági, bírósági eljárásokra, határozatokra vonatkozó,

df) kóros szenvedélyére vonatkozó,

dg) áldozattá válásának körülményeire vonatkozó, az Ást. 16. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott,

dh) a kapcsolattartáshoz való jogának biztosítása érdekében a vele kapcsolattartásra jogosult személyek személyazonosító,

di) a javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás biztosítása érdekében szükséges és elégséges adatainak, így különösen vagyoni helyzetére, környezetére, élelmezésére, ruházatára, lakhatási viszonyaira vonatkozó

adatainak a kezelésére.

15. § (1) Pénzbeli és természetbeni ellátások:…

(2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:…

(3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások:…

(4)A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:…

(5)A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve letartóztatásba 

helyezett fiatalkorúak javítóintézeti ellátása. A fiatalkorúak javítóintézeti neveléséről külön törvény 

rendelkezik.

Bv.tv. 76. § (1) E törvényben meghatározott feladatai teljesítése céljából a bíróság, az ügyészség és a végrehajtásért felelős szerv a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtására vonatkozó adatokat, továbbá a végrehajtással összefüggésben az elítéltre vagy az egyéb jogcímen fogvatartottra vonatkozó személyes adatokat kezeli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed…

j) a kényszergyógykezelés és a javítóintézeti nevelés hatálya alatt álló arcképmására, társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi viszonyaira, lakáskörülményeire, valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, fiatalkorú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatási intézményben tanúsított magaviseletére, pedagógiai jellemzésére, továbbá javítóintézeti nevelés esetén a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára,

k) az utógondozott társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi viszonyaira, lakáskörülményeire, valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira,

 

Bv.tv. 344.§ A javítóintézetben folyó nevelés célja a fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése, ennek érdekében beilleszkedési zavarai enyhítése, pszichés állapota rendezése, iskolázottsága, szakmai képzettsége fejlesztése, az alapvető erkölcsi normák elfogadtatása, az egészséges életmódra való felkészítése.

346.§ (3) A nevelő egyéni nevelési tervet készít a fiatalkorú számára a befogadásakor készített szakértői vizsgálatok megállapításai, családi kapcsolatairól beszerzett tájékoztatás, a javítóintézetbe kerülése előtt készített pedagógiai, pszichológiai vélemények, valamint a befogadást követően tapasztalt viselkedése és az egyéni beszélgetések során szerzett információk figyelembevételével. Ha a fiatalkorúnak egyéni pszichológiai gondozásra is szüksége van, a pszichológus egyéni gondozási tervet készít.

 

Gyvt. 15.§ (5),135.§ (1) (2)d)   Bv.tv. 76.§ (1) (2)j,k;  344.§ 346.§ (3)

ÖSSZEGZÉS

A javítóintézet a gyermekvédelmi rendszer részeként jogszabály felhatalmazása alapján és az abban kijelölt keretek között jogosult a fiatalkorúakhoz kapcsolódó, így különösen

–          személyazonosítójára,

–          társadalombiztosítási azonosító jelére, 

–          anyanyelvére vonatkozó,

–          megfelelő javítóintézeti ellátásához, neveléséhez szükséges és elégséges, – a személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó adatainak-,

–          egészségi állapotára, 

–          büntetlen előéletére,

–          valamint a vele kapcsolatos hatósági, bírósági eljárásokra, határozatokra, 

–          káros szenvedélyére, 

–          áldozattá válásának körülményeire vonatkozó, 

–          illetőleg a kapcsolattartáshoz való jogának biztosítása érdekében a vele kapcsolattartásra jogosult személyek személyazonosító, 

–          a javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás biztosítása érdekében szükséges és elégséges – vagyoni helyzetére, környezetére, élelmezésére, ruházatára, lakhatási viszonyaira vonatkozó

adatainak javítóintézeti feladatellátás biztosításához szükséges mértékű kezelésére. Továbbá a javítóintézet, mint végrehajtásért felelős szerv kezeli a végrehajtással kapcsolatos, illetőleg az azzal összefüggésben a javítóintézetben ellátott fiatalkorúakra vonatkozó személyes adatokat. A javítóintézeti feladatellátás céljának elérése érdekében személyre szabott, egyéni nevelés tervek alapján történik a fiatalkorúak egyéni fejlesztése, mely tervszerű nevelési folyamat digitális rögzítése teszi nyomon követhetővé az elérni kívánt előrehaladásnak, személyiségfejlődésnek a gyakorlati megvalósulását.

Szakmai tartalmak

A javítóintézet szakértői csoportot működtet, melynek tagjai (orvos, pszichológus, gyógypedagógus) elvégzik a fiatalkorú befogadásakor szükséges vizsgálatokat. A vizsgálati eredményeket jegyzőkönyvben foglalják össze, mely alapján a befogadást követő 30 napon belül elkészül a fiatalkorú egyéni nevelési terve.

 

Az egyéni nevelési terv rögzítésre kerül a Nevelési naplóban, ami egy olyan web alapú a javítóintézeti feladatellátás területére adaptált felület, mely egyfajta  dokumentumgyűjteményként funkcionálva tartalmazza a befogadásra került fiatalkorú:

személyi adatait;

javítóintézetbe érkezésének helyzetelemzését;

egészségügyi és pszichológiai állapotának felmérését;

nevelési időszakának jellemzőit;

állapotfelméréseit- felülvizsgálatát

jutalmazását, büntetéseit;

elbocsátása előtti állapotát;

összefoglaló jellemzését a javítóintézet elhagyásakor.

 

A Nevelési napló tartalmának fő vonalaiban tükröznie kell, hogy adott fiatalkorú vonatkozásában – az érkezéskor megállapított fejlettségi szinthez viszonyítva – milyen nevelésre, fejlesztésre irányuló tevékenységek hatására, milyen testi, egészségügyi, viselkedésbeli, mentális változás, illetve tanulmányi előrehaladás következett be. A nevelés folyamatát a fiatalkorúak nevelésében érintett valamennyi szakember bevonásával kell megtervezni és végrehajtani.

Meghatározóak a sérülés specifikus szempontok, ami az egyéni szükségletekkel összefüggésben a fejlesztés – fejleszthetőség szempontjából kiemelt területek és befolyásolják, hogy milyen nevelési csoportban folyjon a fiatalkorú további fejlesztése.

 

A tapasztalatokról, problémákról, azok megoldási lehetőségeiről vagy megoldásáról, a fiatalkorú fejlődéséről vagy visszaeséséről, ennek okairól, továbbá a csoportfolyamatokról információs rendszernek kell működnie a különböző munkacsoportok és a szervezeti egységek között.

 

A Nevelési napló pszichológiai, orvosi, gyógypedagógiai szakvélemények, az iskolai felmérések, a nevelői vélemények és az egyéb beszerzett hivatalos dokumentáció alapján telik meg tartalommal.

Ezen a felületen kerül rögzítésre a fejlődés folyamatának és a fiatalkorúval foglalkozó szakemberek tapasztalatainak három havonkénti felülvizsgálata, melynek során újabb nevelési célok fogalmazódnak meg.

A tervekben szereplő, majd a ténylegesen elért nevelési eredmények (eredménytelenség) újabb állapotként rögzülnek a Nevelési naplóban, melynek segítségével eleget lehet tenni a hatósági, gyámhivatali, gyermekvédelmi gyámi vagy éppen szülői tájékoztatási kötelezettségnek, ami ezzel egyidejűleg egy visszajelzés is a folyamat hatékonyságával kapcsolatban.

 

A nevelés szakaszainak megfelelően (felvételi állapot, háromhavonta készített állapotfelmérések, elbocsájtási szakasz) lehetőség nyílik a pedagógiai folyamatok elemzésére, értékelésére, eredmények dokumentálására.

 

A javítóintézetben dolgozó szakemberek speciális fejlesztő tevékenységének összehangolásával a fiatalkorúak komplex fejlesztése válik lehetővé.

 

Az elektronikus Nevelési napló bevezetésével az adott fiatalkorúval kapcsolatos összes dokumentum, felmérés, megállapítás, összegzés egy egységes rendszerben kerül elhelyezésre, mely felület a szükséges hozzáférési jogosultságok meghatározása után internet kapcsolaton keresztül a nevelési folyamat minden résztvevője számára elérhető, megjeleníthető, tanulmányozható. A felületen a rögzítés időpontja alapján a nevelés szakaszai, az események sorrendje, a fejlesztés eredményei pontosan nyomon követhetők, végeredményben pedig a Nevelési napló dokumentumai alapján az egyéni fejlesztés folyamata áttekinthető.

 

1.Növendékügy

 

Gyvt.139/A. § (1) A javítóintézet igazgatója a 135. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott adattartalommal a Bv. tv. 347. §(1) bekezdés a) pontja szerinti fiatalkorúak nyilvántartását vezeti a javítóintézetben ellátott fiatalkorúról és a vele együttesen elhelyezett gyermekéről az ellátás, gondozás, nevelés biztosítása céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás nem minősül hatósági nyilvántartásnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adataiból a javítóintézet igazgatója adatot szolgáltat

a) a fiatalkorú pártfogó felügyelőjének,

b) a fiatalkorú ügyében eljáró bírónak, ügyésznek,

c) a fiatalkorú és a vele együttesen elhelyezett gyermeke ügyében eljáró gyámhatóságnak, és

d)a kincstár részére, a finanszírozásának ellenőrzése céljából.

(3a)A bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a javítóintézet nyilvántartja a sértettnek, illetve a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 52. §-a alapján a sértett jogait gyakorló személynek a sértettet érintő bűncselekménnyel összefüggésben, a javítóintézetben ellátott fiatalkorú szabadulásáról vagy szökéséről történő értesítésre vonatkozó kérelmével kapcsolatos adatokat.

(3b)A (3a) bekezdés alapján a következő személyes adatokat kell nyilvántartani:

a) a kérelmező családi és utónevét, és

b) a kérelmező által megadott lakcímet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból a fiatalkorú és a vele együttesen elhelyezett gyermekének adatait a javítóintézetből való elbocsátás időpontjától számított tíz év elteltével törölni kell.

Bv.tv.347.§(1) A befogadás során a javítóintézet a fiatalkorú személyazonosságát ellenőrzi.

(2) Ha a személyazonossággal kapcsolatban kétség merült fel, az érintett személyazonosságának megállapítása érdekében a javítóintézet a székhelye szerint illetékes rendőri szervet keresi meg.

(3) A javítóintézet a befogadáskor

a) a fiatalkorú adatait a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezései szerint nyilvántartásba veszi (a tov.: fiatalkorúak nyilvántartása) és személyi adatlapot állít ki róla,

 

Gyvt. 139/A. § ; Bv.tv. 347.§ (3)

ÖSSZEGZÉS

Jogszabály által meghatározott adattartalommal és ideig vezet nyilvántartást a javítóintézet

igazgatója a fiatalkorúakról, – esetlegesen a vele együtt elhelyezett gyermekéről – mely nyilvántartásból meghatározott szerveknek, hatóságoknak, személyeknek jogszabályi

kötelezettségéből fakadóan automatikusan, illetőleg esetenként, hivatalos megkeresések alkalmával is adatszolgáltatást teljesít.

A javítóintézetbe bekerülő fiatalkorúakról, és az esetlegesen vele együttesen elhelyezett gyermekéről vezetett – a kényszerintézkedés, és intézkedés végrehajtásával kapcsolatos, illetve azzal összefüggésben a fiatalkorúakra vonatkozó személyes adatokat tartalmazó – nyilvántartásért felelős részleg a növendékügy. Feladatkörébe tartoznak a fiatalkorúak befogadásával, szabadításával, tárgyalásokra történő előállításával, ideiglenes vagy végleges elbocsátásával és annak előkészítésével, áthelyezésével, átszállításával, visszafogadásával, szökésével, engedély nélküli eltávozásával összefüggő ügyintézői, nyilvántartási, értesítési és dokumentációs kötelezettségek, melyek időbeni és jogszerű teljesítéséért felelősséggel tartozik.

A növendékügyhöz tartozó elektronikus felületen megtalálható minden a fiatalkorú ügyében eljáró vagy eljárt bíróság, ügyészség, hatóság a beazonosításhoz szükséges ügyszámával, illetőleg a letartóztatással kapcsolatos kezdő, illetve az egyes hosszabbításokra vonatkozó, valamint a törvényi rendelkezéseknek megfelelően kiszámolt ideiglenes elbocsátások lehetséges és a végleges elbocsátások időpontjai. Meghatározott esetekben jogszabályi kötelezettségből fakadóan automatikusan, máskor hivatalos megkeresésre teljesít adatszolgáltatást a bíróságokkal, ügyészségekkel, rendőrségekkel és egyéb szervekkel, hatóságokkal való együttműködése során.

 

 

1.1.   Letartóztatotti befogadás

Bv.tv.347. § (1) A befogadás során a javítóintézet a fiatalkorú személyazonosságát ellenőrzi.

(2) Ha a személyazonossággal kapcsolatban kétség merült fel, az érintett személyazonosságának megállapítása érdekében a javítóintézet a székhelye szerint illetékes rendőri szervet keresi meg.

(3) A javítóintézet a befogadáskor

a) a fiatalkorú adatait a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezései szerint nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: fiatalkorúak nyilvántartása) és személyi adatlapot állít ki róla,

b) a fiatalkorúról arcképmást készít, ami a ki- és belépés ellenőrzése érdekében kiállítandó javítóintézeti azonosító kártyán használható.

(4) A javítóintézeti azonosító kártya igazolja a fiatalkorú személyazonosságát.

(5) A fiatalkorú a javítóintézetben nem tarthat magánál olyan tárgyat,

a) amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik,

b) amely a javítóintézet rendjét, biztonságát, valamint ezek fenntartását és ellenőrzését, saját vagy mások életét, testi épségét és egészségét veszélyezteti,

c) amely alkalmas arra, hogy használatával a fiatalkorú – önállóan vagy másokkal közösen – bűncselekményt kövessen el, vagy – amennyiben ellene büntetőeljárást folytatnak – a büntetőeljárás eredményességét veszélyeztesse.

351. § (1) A fiatalkorú kérelmére gyermeke vele együtt helyezhető el a javítóintézetnek erre a célra létrehozott részlegében, a kérelemről az igazgató dönt.

(2) Az együttes elhelyezés akkor engedélyezhető, ha

a) a fiatalkorú nyilatkozik arról, hogy vállalja gyermeke gondozását, és

b) a gyermek törvényes képviselője hozzájárul a gyermek javítóintézetben történő elhelyezéséhez.

(3) A fiatalkorú és a gyermek együttesen nem helyezhető el, ha

a) a bíróság a szülői felügyeletet a fiatalkorú valamennyi gyermekével kapcsolatosan megszüntette,

b) a fiatalkorú ellen a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt eljárás indult, vagy

c) a fiatalkorú egészségi állapota miatt a gyermek gondozását, nevelését nem tudja ellátni. Ez utóbbi esetben, ha az anya a gyermekét szoptatja, a gyermek a javítóintézet gyermekkörletén elhelyezhető.

Gyvt.66/P. § (1) A fiatalkorú kérelmére a javítóintézet igazgatója akkor is engedélyezheti a javítóintézetben ellátott fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését, ha a fiatalkorú saját gyermeke ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett, feltéve, hogy

a) a javítóintézetbe kerülés előtt is a fiatalkorú gondozta, nevelte a gyermekét,

b) az együttes elhelyezésnek megvannak a Bv. tv. 351. § (2) bekezdésében foglalt feltételei, és

c) nem állnak fenn a Bv. tv. 351. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok.

413. § (1) A fiatalkorúak letartóztatásának végrehajtására – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – az V. Fejezetnek a fiatalkorúakra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy fiatalkorú alatt érteni kell azt a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott terheltet is, akivel szemben fiatalkorú elleni büntetőeljárás indult.

(2)757 A fiatalkorú letartóztatását,

a) ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, javítóintézetben,

b) ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, javítóintézetben, kivételesen bv. intézetben,

c) ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennyolcadik életévét betöltötte, de a huszadik életévét nem töltötte be, büntetés-végrehajtási intézetben, kivételesen javítóintézetben,

d) ha a letartóztatás elrendelésekor a huszadik életévét betöltötte, büntetés-végrehajtási intézetben

kell végrehajtani.

(2a)758 A tizenhatodik életévüket be nem töltött fiatalkorúakat lehetőség szerint a többi fiatalkorútól külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell elhelyezni, kivéve, ha ez a fiatalkorú érdekével ellentétes.

(3)764 A letartóztatást – a (2) bekezdésre figyelemmel – a bv. intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén kell végrehajtani annak a fiatalkorú nőnek az esetében, akinek

a) a gyermeke a letartóztatás végrehajtása alatt született, és az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, vagy

b) a gyermekét a bíróság a letartóztatás elrendelésekor ideiglenes hatállyal az anya-gyermek részlegen helyezte el.

Rendtartás 13. § (1) Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság értesítése és intézkedése alapján a fiatalkorút a 3. mellékletben megjelölt javítóintézet felveszi (a továbbiakban: befogadás).

(2) Befogadáskor a javítóintézet megállapítja a fiatalkorú személyazonosságát. A javítóintézet a befogadást megtagadja, ha az előállított, vagy önként jelentkező fiatalkorú nem azonos a bíróság értesítésében megjelölt személlyel. A befogadás megtagadásáról és annak okáról az előállító szervet és a javítóintézeti nevelés végrehajtásáról rendelkező bíróságot haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Ha a fiatalkorú a bíróság értesítésében megjelölt időpontban a javítóintézetben nem jelent meg, erről a javítóintézet igazgatója tájékoztatja a bíróságot.

(4) A fiatalkorú mindaddig nem helyezhető közösségbe, amíg egészségügyi vizsgálata nem történt meg. A fiatalkorút nyilatkoztatni kell betegségéről és rendszeres gyógyszerszedéséről. Közegészségügyi, járványügyi kockázat esetén a fiatalkorú egészségügyi elkülönítéséről kell gondoskodni.

(5)5 Ha a fiatalkorún a befogadáskor külsérelmi nyomot észlelnek, vagy a rendőrségi fogdából, büntetés-végrehajtási intézetből vagy másik javítóintézetből átkísért fiatalkorú azt állítja, hogy bántalmazták, haladéktalanul orvosi vizsgálatot kell végezni és orvosi látleletet kell felvenni. Az orvosi vizsgálaton felvett jegyzőkönyv és a látlelet egy példányát az átkísérést végrehajtó szervnek, illetve a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészségnek meg kell küldeni.

(6)6 Ha a befogadáskor a javítóintézet igazgatója tudomást szerez arról, hogy a fiatalkorú gyermeke felügyelet nélkül maradt, erről haladéktalanul értesíti a kiskorú lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: gyámhivatal) vagy – hivatali időn kívül – az általános rendőrségi feladatokat ellátó rendőri szervet (a továbbiakban: rendőri szerv).

14. § (1)7 A befogadáskor a javítóintézet átveszi a fiatalkorútól azokat a tárgyakat, amelyeket a Bv. tv. 347. § (5) bekezdése szerint nem tarthat magánál. Az átvett tárgyakról a javítóintézet tételes felsorolással átvételi elismervényt készít, – amelyet a fiatalkorú is aláír – és gondoskodik azok biztonságos megőrzéséről. Ha a fiatalkorú az aláírást megtagadja, arról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Letétbe kell helyezni a fiatalkorú értéktárgyait és a nála lévő készpénzt. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó értékben átvett készpénzt a javítóintézet letéti számláján kell elhelyezni. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó értékben átvett készpénz, valamint – a letéti számlán történő elhelyezésig – az egyéb készpénz megőrzését a pénzkezelési és házipénztári szabályzatban meghatározottak szerint kell biztosítani. Erről a javítóintézet értesíti a fiatalkorú törvényes képviselőjét.

(3) A fiatalkorú a törvényes képviselője hozzájárulásával, és a javítóintézet igazgatójának engedélyével a javítóintézetben saját ruháját használhatja. Ha a fiatalkorúnak nincs megfelelő ruházata, vagy nem kívánja a saját ruháját használni, befogadáskor el kell látni javítóintézeti ruházattal, és gondoskodni kell – a fiatalkorú kérésének figyelembevételével – a leadott saját ruha raktározásáról vagy a törvényes képviselő részére történő megküldésről.

(4) A fiatalkorú által a befogadáskor magával hozott gyógyszereket az egészségügyi részlegre kell leadni.

(5)8 Ha a fiatalkorúnál a befogadáskor a Bv. tv. 347. § (5) bekezdés a) pontja szerinti tárgy van, azt át kell adni az intézmény székhelye szerint illetékes rendőri szervnek.

15. § (1) A javítóintézet a befogadástól számított öt munkanapon belül gondoskodik a fiatalkorúról a Bv. tv. 347. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal vezetendő személyi adatlapnak – a rendelkezésre álló adatok alapján történő – kitöltéséről.

(2) A javítóintézet a Bv. tv. 347. § (2) bekezdése szerinti javítóintézeti azonosító kártyát a befogadástól számított nyolc munkanapon belül, az 5. melléklet szerinti adattartalommal állítja ki.

16. § (1) A befogadáskor szóban és írásban – a fiatalkorú számára érthető megfogalmazással – tájékoztatni kell a fiatalkorút

a) a Bv. tv. 12. § (3) és (4) bekezdésében meghatározottakról,

(3) *  A végrehajtásért felelős szervnek az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére az nem magyar anyanyelvén, nemzetiségi anyanyelvén vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvén, vagy az általa ismert más nyelven a végrehajtás rendjére, a végrehajtással összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint a fogvatartást foganatosító szerv házirendjéről tájékoztatást kell adnia.

(4) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a tájékoztatást megadni

a) a büntetés-végrehajtási ügyben a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről,

b) a büntetés-végrehajtási ügyben őt megillető védelemhez való jogról,

c) a végrehajtás során az őt megillető anyanyelv használatához való jogról,

d) *  a büntetés-végrehajtási ügy iratai és az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jogról,

e) a kapcsolattartás formáiról,

f) a konzuli hatóságok értesítéséhez való jogról,

g) az intézetben betartandó magatartási szabályokról, a fegyelmi felelősségről és a fegyelmi eljárás rendjéről,

h) a kényszerítő eszközökről, a biztonsági intézkedésekről, különösen az elektronikus megfigyelési rendszer alkalmazására vonatkozó szabályokról,

i) a büntetés, az intézkedés, valamint a szabálysértési elzárás kezdő és utolsó napjáról, valamint a feltételes szabadságra bocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás esedékessége napjáról,

j) a kártérítési felelősség rendjéről,

k) az egészségügyi ellátáshoz való jogról,

l) a betegjogok érvényesüléséről.

 

b) a jutalmazás rendjéről,

c) a javítóintézet engedély nélküli elhagyásának a Bv. tv. 377. §-a és 380. § (2) bekezdése (ideiglenes elbocsátás kizártsága) szerinti következményéről, és

d) a javítóintézeti nevelés szabadságvesztésre való átváltoztatásának a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 122. §-ában foglalt szabályairól.

(2) A fiatalkorút a Bv. tv. 349. § (2) bekezdésében foglaltakról (a j.nevelés kezdő és az elbocsátás várható időpontjáról) – ide értve az ideiglenes elbocsátás első lehetséges időpontját is – a befogadást követő nyolc napon belül tájékoztatni kell.

(3) Ha a fiatalkorú nem tud olvasni, a szóbeli tájékoztatás megtörténtének tényét és a tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételét – két tanú jelenlétében – írásban rögzíteni kell.

17. § (1) A javítóintézet a fiatalkorú befogadásáról – a befogadás és a várható elbocsátás napjának megjelölésével – nyolc napon belül írásban értesíti

a) az elsőfokú ítéletet hozó bíróságot,

b)9 a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt,

c)10 a nevelésbe vett, illetve az ideiglenes hatállyal elhelyezett fiatalkorú nevelésbe vételét vagy ideiglenes hatályú elhelyezését elrendelő gyámhivatalt,

d) a fiatalkorú törvényes képviselőjét,

e) a nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett fiatalkorú szülőjét, kivéve, ha szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,

f) a nevelésbe vett fiatalkorú esetében a gondozását, nevelését végző gyermekotthont vagy nevelőszülőt,

g) a fiatalkorú számára kirendelt pártfogó felügyelőt, és

h)11 a bűnügyi nyilvántartást vezető szervet.

(2) A törvényes képviselőt és a szülőt – kivéve, ha a szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette – a befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg tájékoztatni kell az őt érintő rendszabályokról, így különösen a levelezés, a csomagküldés, a telefonbeszélgetés, a látogatás rendjéről, valamint a fiatalkorú eltávozásra, szabadságra menetelének lehetőségéről, és tájékoztatást kell tőle kérni a fiatalkorú esetleges egészségi problémáiról, korábbi gyógykezeléséről.

(3) Ha a bíróság nem küldte meg a szükséges iratokat, a javítóintézet a befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg kéri a bíróságtól azok haladéktalan megküldését.

(4)12 A befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg a javítóintézet megkeresi az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, illetve a gyámhivatalt egy naprakész környezettanulmány elkészítése és annak a javítóintézet részére történő megküldése érdekében.

(5)13 A nevelésbe vett fiatalkorúról készített pedagógiai és pszichológiai vélemény, valamint az egészségi állapotára vonatkozó adatok beszerzése érdekében a javítóintézet megkeresi a nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatalt, ezzel egyidejűleg tájékoztatást kér a fiatalkorú eddigi életútjáról és családi kapcsolatairól.

(6) A korábban kirendelt pártfogó felügyelőtől, illetve megelőző pártfogótól tájékoztatást kell kérni a fiatalkorúnak a pártfogás, megelőző pártfogás alatt tanúsított magatartásáról.

18. § (1) Ha a bíróság által megküldött iratokkal együtt a fiatalkorú személyazonosító igazolványa nem érkezett meg és azt nem is hozta magával, a javítóintézet gondoskodik annak beszerzéséről.

(2) A fiatalkorú személyazonosító igazolványát elbocsátásáig a javítóintézetben kell őrizni.

19. § (1) A javítóintézet ideiglenesen fogadja be a fiatalkorút,

a) ha a személyazonossága kétséges,

b) ha a javítóintézeti nevelés elrendeléséről szóló bírósági értesítés hiányos, vagy

c) ha a javítóintézeti nevelés elrendeléséről szóló bírósági értesítés hiányzik, de a fiatalkorú rendelkezik a javítóintézeti nevelését elrendelő jogerős bírósági ítélettel.

(2) Ideiglenes befogadás esetén a javítóintézet haladéktalanul intézkedik a személyazonosság tisztázása, a hiányos irat kiegészítése, kijavítása vagy pótlása iránt.

(3) Az ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb 15 napig tarthat.

20/A. § (1) A javítóintézet igazgatója a fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezéséről való döntés meghozatala előtt beszerzi a fiatalkorú gyermekének ügyében eljáró gyámhivatal véleményét arról, hogy az együttes elhelyezés a gyermek érdekét megfelelően szolgálja-e. A véleményben a gyámhivatal adatot szolgáltat arról is, hogy fennáll-e a Bv. tv. 351. § (3) bekezdésében meghatározott, az együttes elhelyezést kizáró valamely ok.

55. § (1)38 A javítóintézet a fiatalkorút a letartóztatást elrendelő és annak javítóintézetben történő végrehajtásáról rendelkező bírósági határozat, valamint a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelvénye alapján fogadja be.

(2) A fiatalkorúról azonosító kártyát nem kell kiállítani.

(3) Ha a befogadáskor a javítóintézet arról szerez tudomást, hogy a fiatalkorúnak felügyelet nélkül maradt kiskorú gyermeke van, a 13. § (6) bekezdése szerinti intézkedésen túl erről értesíti

a) a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóságot,

b)39 a nyomozás befejezését követően, a vádemelés előtt az ügyészséget, vagy

c)40 a vádemelés után a bíróságot.

(4)41 A befogadáskor a fiatalkorút tájékoztatni kell az orvosi vizsgálathoz való jogáról és arról, hogy kérelemre mely esetekben kötelező azt elvégezni.

56. § A fiatalkorú befogadásáról a 17. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl értesíteni kell

a)42 a letartóztatást elrendelő bíróságot,

b) a fiatalkorú lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, és

c)43 a vádemelés előtt az ügyészséget.

 

Bv.tv. 12.§ (3)-(4) 347.§,351.§,413.§; Gyvt. 66/P.§ (1); Rendtartás 13-20/A. 55-56.§

 

ÖSSZEGZÉS

Letartóztatott fiatalkorú befogadásakor a javítóintézet mindenekelőtt a fiatalkorú 

személyazonosságát ellenőrzi, amennyiben a neme alapján nem állapítható meg azonnal, hogy nem a megfelelő profilú javítóintézetbe vitték, mert ebben az esetben a befogadása kizárt. Ha a fiatalkorú személyazonossága nem egyezik az értesítésben megjelölt személlyel, a befogadását a javítóintézet megtagadja, kétség esetén pedig a megállapítása iránt rendőri szerv segítségét kéri.

 Kétséges személyazonosság esetén ideiglenes befogadása 15 napra lehetséges. A személyazonosság, valamint a betöltött életkor ellenőrzését, illetve a kijelölt végrehajtási hely és a befogadási hely egyezőségének megállapítását követően az intézet a fiatalkorút a letartóztatás elrendeléséről szóló bírói értesítés, valamint a rendelkezési jogkör gyakorlója rendelvénye alapján befogadja. A javítóintézet a fiatalkorúról arcképmást készít, személyi adatlapot állít ki, illetőleg nyilvántartásba veszi. A fiatalkorú értéktárgyait, készpénzét letétbe kell helyezni, a magánál nem tartható 

tárgyakról készített átvételi elismervényt aláíratni, melyek megőrzéséről a letéthez hasonlóan az intézet gondoskodik. A közösségbe helyezés feltétele a fiatalkorú egészségügyi vizsgálata, amely során az esetlegesen feltárt külsérelmi nyomok, bántalmazásról tett panasz esetén orvosi látleletet

 és jegyzőkönyvet kell felvenni. A fiatalkorúnál lévő gyógyszereket az egészségügyi részleg

 rendelkezésére kell bocsátani. A befogadáskor meg kell adni a jogszabály által előírt

 tartalommal a fiatalkorúnak, – illetve a törvényes képviselőjének az őt érintő -minden szükséges tájékoztatást. A javítóintézet, mint végrehajtásért felelős szerv kötelessége az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére anyanyelvén, vagy az általa ismert más nyelven a végrehajtás rendjére, a végrehajtással összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint a házirendről tájékoztatást adni.

Írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a tájékoztatást megadni:

–          a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről,

–          az őt megillető védelemhez való jogról,

–          azanyanyelv használatához való jogról,

–          ügye iratainak és az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jogról,

–           a kapcsolattartás formáiról,

–          a konzuli hatóságok értesítéséhez való jogról,

–          a betartandó magatartási szabályokról,

–          a fegyelmi felelősségről és a fegyelmi eljárás rendjéről, 

–          a kényszerítő eszközökről, a biztonsági intézkedésekről, különösen az elektronikus megfigyelési rendszer alkalmazására vonatkozó szabályokról, 

–          az intézkedéskezdő és utolsó napjáról,

–          valamint az ideiglenes elbocsátás esedékessége napjáról, 

–          a kártérítési felelősség rendjéről, 

–          az egészségügyi ellátáshoz való jogról, a betegjogok érvényesüléséről, 

–          a jutalmazás rendjéről, 

–          a javítóintézet engedély nélküli elhagyásának következményéről,

–          a javítóintézeti nevelés szabadságvesztésre való átváltoztatásának a szabályairól.

A befogadásról értesíteni kell a jogszabályban felsorolt szerveket, hatóságokat, személyeket. A végrehajtás helye a letartóztatás tartama alatt a bíróság által megváltoztatható. Szükség és az erre irányuló kérelem igazgató általi engedélyezhetősége esetén lehetőség van a fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezésére.

A befogadás a javítóintézetbe letartóztatás, mint kényszerintézkedés végrehajtására rendőrség, vagy bv. intézet által átkísért, vagy előállított fiatalkorú

szakmai protokoll szerinti átvételét jelenti. Új letartóztatott befogadásakor körültekintően kell eljárni. A befogadási protokoll megkezdését megelőzően a fiatalkorú neme alapján megállapítható befogadási akadály észrevétele esetén a fiatalkorú megfelelő profilú javítóintézetbe kerülése iránt kell haladéktalanul intézkedni. A protokoll tulajdonképpeni első fázisa a letartóztatás elrendelésére vonatkozó hivatalos iratok – ügyészi rendelvény, bírósági értesítés – vizsgálata, jogszabályi rendelkezéseknek való alaki, tartalmi megfeleltetése, illetőleg a fiatalkorú személyazonosságának kétséget kizáró megállapítása.

Amennyiben ez nem sikerül, megállapításához rendőri segítség kérhető, illetve a befogadás megtagadható nem egyezés esetén, illetőleg abban az esetben is, ha a javítóintézetbe befogadható fiatalkorú életkorára vonatkozó előírást sértették meg. A javítóintézet ideiglenesen fogadja be a fiatalkorút, ha a személyazonossága kétséges, és haladéktalanul intézkedik a személyazonosság tisztázása iránt. Az ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb tizenöt napig tarthat.

Ezt követően sor kerül a fiatalkorúnál lévő értéktárgyak, készpénz letétbe helyezésére, illetőleg a személyes iratainak és a magánál nem tartható tárgyak átvételére. Arcképmás készítést és személyi lap kiállítást követően a fiatalkorú az intézeti nyilvántartásba kerül. A fiatalkorú a befogadási időszak alatt folyamatosan tájékoztatást kap a végrehajtás rendjére vonatkozóan, valamint a végrehajtással összefüggő jogairól, kötelezettségeiről, az intézet házirendjéről. a rá vonatkozó szabályokról, az őt érintő lehetőségekről.

Lehetőség van – a fiatalkorú kérelmére – gyermeke vele együtt történő elhelyezésére a javítóintézetnek erre a célra létrehozott részlegében, mely kérelemről az engedélyezés feltételeinek vizsgálatát követően az igazgató dönt.

 

A letartóztatás legfőbb nehézségét jelentő és bizonytalanságot eredményező tulajdonságából, annak kiszámíthatatlanságából értelemszerűen következik, hogy a fiatalkorút szabadulásának időpontjáról tájékoztatni nem lehet. Csupán néhány hónapra előre, a hosszabbítás lejártára vonatkozóan áll rendelkezésre információ, melynek további alakulásáról a fiatalkorút legkésőbb a lejárat napján tájékoztatni kell. Ez meglehetősen nagy feszültséget okoz a fiatalkorúakban, ezért fontos előre felkészíteni őket, hogy mire számíthatnak a továbbiakban. Ebben a már régebb óta a csoportban tartózkodó fiatalkorúak által megosztott tapasztalatok is segítségére lehet mind a fiatalkorúnak, mind pedig a nevelőknek. A befogadási protokoll egészségügyi vizsgálatát, tisztasági fürdetését, ruházattal történő ellátását követően a közösségbe helyezhető fiatalkorú először – amennyiben az intézetben ilyen működik – a befogadó csoportba kerül, kivéve, ha általános nevelési csoportba helyezését az életkora, vagy bűntársától való elkülönítése indokolja.

 

 

1.1.1.           Más folyamatban lévő eljárás

 

A felületen a fiatalkorúakhoz egyénenként külön rögzíthető, ha a letartóztatással érintett büntetőügyükön kívül egyéb eljárás is folyik velük szemben.

 

1.2.   Javítóintézeti neveltek befogadása

Bv.tv.347. § (1) A befogadás során a javítóintézet a fiatalkorú személyazonosságát ellenőrzi.

(2) Ha a személyazonossággal kapcsolatban kétség merült fel, az érintett személyazonosságának megállapítása érdekében a javítóintézet a székhelye szerint illetékes rendőri szervet keresi meg.

(3) A javítóintézet a befogadáskor

a) a fiatalkorú adatait a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezései szerint nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: fiatalkorúak nyilvántartása) és személyi adatlapot állít ki róla,

b) a fiatalkorúról arcképmást készít, ami a ki- és belépés ellenőrzése érdekében kiállítandó javítóintézeti azonosító kártyán használható.

(4) A javítóintézeti azonosító kártya igazolja a fiatalkorú személyazonosságát.

(5) A fiatalkorú a javítóintézetben nem tarthat magánál olyan tárgyat,

a) amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik,

b) amely a javítóintézet rendjét, biztonságát, valamint ezek fenntartását és ellenőrzését, saját vagy mások életét, testi épségét és egészségét veszélyezteti,

c) amely alkalmas arra, hogy használatával a fiatalkorú – önállóan vagy másokkal közösen – bűncselekményt kövessen el, vagy – amennyiben ellene büntetőeljárást folytatnak – a büntetőeljárás eredményességét veszélyeztesse.

351. § (1) A fiatalkorú kérelmére gyermeke vele együtt helyezhető el a javítóintézetnek erre a célra létrehozott részlegében, a kérelemről az igazgató dönt.

(2) Az együttes elhelyezés akkor engedélyezhető, ha

a) a fiatalkorú nyilatkozik arról, hogy vállalja gyermeke gondozását, és

b) a gyermek törvényes képviselője hozzájárul a gyermek javítóintézetben történő elhelyezéséhez.

(3) A fiatalkorú és a gyermek együttesen nem helyezhető el, ha

a) a bíróság a szülői felügyeletet a fiatalkorú valamennyi gyermekével kapcsolatosan megszüntette,

b) a fiatalkorú ellen a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt eljárás indult, vagy

c) a fiatalkorú egészségi állapota miatt a gyermek gondozását, nevelését nem tudja ellátni. Ez utóbbi esetben, ha az anya a gyermekét szoptatja, a gyermek a javítóintézet gyermekkörletén elhelyezhető.

Gyvt.66/P. § (1) A fiatalkorú kérelmére a javítóintézet igazgatója akkor is engedélyezheti a javítóintézetben ellátott fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését, ha a fiatalkorú saját gyermeke ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett, feltéve, hogy

a) a javítóintézetbe kerülés előtt is a fiatalkorú gondozta, nevelte a gyermekét,

b) az együttes elhelyezésnek megvannak a Bv. tv. 351. § (2) bekezdésében foglalt feltételei, és

c) nem állnak fenn a Bv. tv. 351. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok.

Rendtartás 13. § (1) Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság értesítése és intézkedése alapján a fiatalkorút a 3. mellékletben megjelölt javítóintézet felveszi (a továbbiakban: befogadás).

(2) Befogadáskor a javítóintézet megállapítja a fiatalkorú személyazonosságát. A javítóintézet a befogadást megtagadja, ha az előállított, vagy önként jelentkező fiatalkorú nem azonos a bíróság értesítésében megjelölt személlyel. A befogadás megtagadásáról és annak okáról az előállító szervet és a javítóintézeti nevelés végrehajtásáról rendelkező bíróságot haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Ha a fiatalkorú a bíróság értesítésében megjelölt időpontban a javítóintézetben nem jelent meg, erről a javítóintézet igazgatója tájékoztatja a bíróságot.

(4) A fiatalkorú mindaddig nem helyezhető közösségbe, amíg egészségügyi vizsgálata nem történt meg. A fiatalkorút nyilatkoztatni kell betegségéről és rendszeres gyógyszerszedéséről. Közegészségügyi, járványügyi kockázat esetén a fiatalkorú egészségügyi elkülönítéséről kell gondoskodni.

(5)5 Ha a fiatalkorún a befogadáskor külsérelmi nyomot észlelnek, vagy a rendőrségi fogdából, büntetés-végrehajtási intézetből vagy másik javítóintézetből átkísért fiatalkorú azt állítja, hogy bántalmazták, haladéktalanul orvosi vizsgálatot kell végezni és orvosi látleletet kell felvenni. Az orvosi vizsgálaton felvett jegyzőkönyv és a látlelet egy példányát az átkísérést végrehajtó szervnek, illetve a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészségnek meg kell küldeni.

(6)6 Ha a befogadáskor a javítóintézet igazgatója tudomást szerez arról, hogy a fiatalkorú gyermeke felügyelet nélkül maradt, erről haladéktalanul értesíti a kiskorú lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: gyámhivatal) vagy – hivatali időn kívül – az általános rendőrségi feladatokat ellátó rendőri szervet (a továbbiakban: rendőri szerv).

14. § (1)7 A befogadáskor a javítóintézet átveszi a fiatalkorútól azokat a tárgyakat, amelyeket a Bv. tv. 347. § (5) bekezdése szerint nem tarthat magánál. Az átvett tárgyakról a javítóintézet tételes felsorolással átvételi elismervényt készít, – amelyet a fiatalkorú is aláír – és gondoskodik azok biztonságos megőrzéséről. Ha a fiatalkorú az aláírást megtagadja, arról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Letétbe kell helyezni a fiatalkorú értéktárgyait és a nála lévő készpénzt. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó értékben átvett készpénzt a javítóintézet letéti számláján kell elhelyezni. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó értékben átvett készpénz, valamint – a letéti számlán történő elhelyezésig – az egyéb készpénz megőrzését a pénzkezelési és házipénztári szabályzatban meghatározottak szerint kell biztosítani. Erről a javítóintézet értesíti a fiatalkorú törvényes képviselőjét.

(3) A fiatalkorú a törvényes képviselője hozzájárulásával, és a javítóintézet igazgatójának engedélyével a javítóintézetben saját ruháját használhatja. Ha a fiatalkorúnak nincs megfelelő ruházata, vagy nem kívánja a saját ruháját használni, befogadáskor el kell látni javítóintézeti ruházattal, és gondoskodni kell – a fiatalkorú kérésének figyelembevételével – a leadott saját ruha raktározásáról vagy a törvényes képviselő részére történő megküldésről.

(4) A fiatalkorú által a befogadáskor magával hozott gyógyszereket az egészségügyi részlegre kell leadni.

(5)8 Ha a fiatalkorúnál a befogadáskor a Bv. tv. 347. § (5) bekezdés a) pontja szerinti tárgy van, azt át kell adni az intézmény székhelye szerint illetékes rendőri szervnek.

15. § (1) A javítóintézet a befogadástól számított öt munkanapon belül gondoskodik a fiatalkorúról a Bv. tv. 347. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal vezetendő személyi adatlapnak – a rendelkezésre álló adatok alapján történő – kitöltéséről.

(2) A javítóintézet a Bv. tv. 347. § (2) bekezdése szerinti javítóintézeti azonosító kártyát a befogadástól számított nyolc munkanapon belül, az 5. melléklet szerinti adattartalommal állítja ki.

16. § (1) A befogadáskor szóban és írásban – a fiatalkorú számára érthető megfogalmazással – tájékoztatni kell a fiatalkorút

a) a Bv. tv. 12. § (3) és (4) bekezdésében meghatározottakról,

(3) *  A végrehajtásért felelős szervnek az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére az nem magyar anyanyelvén, nemzetiségi anyanyelvén vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvén, vagy az általa ismert más nyelven a végrehajtás rendjére, a végrehajtással összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint a fogvatartást foganatosító szerv házirendjéről tájékoztatást kell adnia.

(4) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a tájékoztatást megadni

a) a büntetés-végrehajtási ügyben a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről,

b) a büntetés-végrehajtási ügyben őt megillető védelemhez való jogról,

c) a végrehajtás során az őt megillető anyanyelv használatához való jogról,

d) *  a büntetés-végrehajtási ügy iratai és az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jogról,

e) a kapcsolattartás formáiról,

f) a konzuli hatóságok értesítéséhez való jogról,

g) az intézetben betartandó magatartási szabályokról, a fegyelmi felelősségről és a fegyelmi eljárás rendjéről,

h) a kényszerítő eszközökről, a biztonsági intézkedésekről, különösen az elektronikus megfigyelési rendszer alkalmazására vonatkozó szabályokról,

i) a büntetés, az intézkedés, valamint a szabálysértési elzárás kezdő és utolsó napjáról, valamint a feltételes szabadságra bocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás esedékessége napjáról,

j) a kártérítési felelősség rendjéről,

k) az egészségügyi ellátáshoz való jogról,

l) a betegjogok érvényesüléséről.

 

b) a jutalmazás rendjéről,

c) a javítóintézet engedély nélküli elhagyásának a Bv. tv. 377. §-a és 380. § (2) bekezdése (ideiglenes elbocsátás kizártsága) szerinti következményéről, és

d) a javítóintézeti nevelés szabadságvesztésre való átváltoztatásának a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 122. §-ában foglalt szabályairól.

(2) A fiatalkorút a Bv. tv. 349. § (2) bekezdésében foglaltakról (a j.nevelés kezdő és az elbocsátás várható időpontjáról) – ide értve az ideiglenes elbocsátás első lehetséges időpontját is – a befogadást követő nyolc napon belül tájékoztatni kell.

(3) Ha a fiatalkorú nem tud olvasni, a szóbeli tájékoztatás megtörténtének tényét és a tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételét – két tanú jelenlétében – írásban rögzíteni kell.

17. § (1) A javítóintézet a fiatalkorú befogadásáról – a befogadás és a várható elbocsátás napjának megjelölésével – nyolc napon belül írásban értesíti

a) az elsőfokú ítéletet hozó bíróságot,

b)9 a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt,

c)10 a nevelésbe vett, illetve az ideiglenes hatállyal elhelyezett fiatalkorú nevelésbe vételét vagy ideiglenes hatályú elhelyezését elrendelő gyámhivatalt,

d) a fiatalkorú törvényes képviselőjét,

e) a nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett fiatalkorú szülőjét, kivéve, ha szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,

f) a nevelésbe vett fiatalkorú esetében a gondozását, nevelését végző gyermekotthont vagy nevelőszülőt,

g) a fiatalkorú számára kirendelt pártfogó felügyelőt, és

h)11 a bűnügyi nyilvántartást vezető szervet.

(2) A törvényes képviselőt és a szülőt – kivéve, ha a szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette – a befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg tájékoztatni kell az őt érintő rendszabályokról, így különösen a levelezés, a csomagküldés, a telefonbeszélgetés, a látogatás rendjéről, valamint a fiatalkorú eltávozásra, szabadságra menetelének lehetőségéről, és tájékoztatást kell tőle kérni a fiatalkorú esetleges egészségi problémáiról, korábbi gyógykezeléséről.

(3) Ha a bíróság nem küldte meg a szükséges iratokat, a javítóintézet a befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg kéri a bíróságtól azok haladéktalan megküldését.

(4)12 A befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg a javítóintézet megkeresi az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, illetve a gyámhivatalt egy naprakész környezettanulmány elkészítése és annak a javítóintézet részére történő megküldése érdekében.

(5)13 A nevelésbe vett fiatalkorúról készített pedagógiai és pszichológiai vélemény, valamint az egészségi állapotára vonatkozó adatok beszerzése érdekében a javítóintézet megkeresi a nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatalt, ezzel egyidejűleg tájékoztatást kér a fiatalkorú eddigi életútjáról és családi kapcsolatairól.

(6) A korábban kirendelt pártfogó felügyelőtől, illetve megelőző pártfogótól tájékoztatást kell kérni a fiatalkorúnak a pártfogás, megelőző pártfogás alatt tanúsított magatartásáról.

18. § (1) Ha a bíróság által megküldött iratokkal együtt a fiatalkorú személyazonosító igazolványa nem érkezett meg és azt nem is hozta magával, a javítóintézet gondoskodik annak beszerzéséről.

(2) A fiatalkorú személyazonosító igazolványát elbocsátásáig a javítóintézetben kell őrizni.

19. § (1) A javítóintézet ideiglenesen fogadja be a fiatalkorút,

a) ha a személyazonossága kétséges,

b) ha a javítóintézeti nevelés elrendeléséről szóló bírósági értesítés hiányos, vagy

c) ha a javítóintézeti nevelés elrendeléséről szóló bírósági értesítés hiányzik, de a fiatalkorú rendelkezik a javítóintézeti nevelését elrendelő jogerős bírósági ítélettel.

(2) Ideiglenes befogadás esetén a javítóintézet haladéktalanul intézkedik a személyazonosság tisztázása, a hiányos irat kiegészítése, kijavítása vagy pótlása iránt.

(3) Az ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb tizenöt napig tarthat.

Btk. 125. § (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe be kell számítani az előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el.

(2) A beszámításnál egynapi javítóintézeti nevelésnek

a) egynapi előzetes fogvatartás és

b) három nap az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyelet

felel meg.

(3) A beszámítás után fennmaradó tartamot egynapi javítóintézeti nevelésként kell beszámítani.

351. § (1) A fiatalkorú kérelmére gyermeke vele együtt helyezhető el a javítóintézetnek erre a célra létrehozott részlegében, a kérelemről az igazgató dönt.

(2) Az együttes elhelyezés akkor engedélyezhető, ha

a) a fiatalkorú nyilatkozik arról, hogy vállalja gyermeke gondozását, és

b) a gyermek törvényes képviselője hozzájárul a gyermek javítóintézetben történő elhelyezéséhez.

Bv.tv.381. § (1)615 Az ideiglenes elbocsátást meg kell szüntetni, ha a fiatalkorú a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. Ha a magatartási szabályok megszegése miatt az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének lehet helye, a pártfogó felügyelő vagy a rendőrség – a pártfogó felügyelő egyidejű értesítése mellett – a bizonyítási eszközök megjelölésével a megszüntetés érdekében az ügyészséghez fordul.

(2) Ha az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú javítóintézeti nevelésének folytatását vagy ideiglenes foganatba vételét rendelték el, a fiatalkorút az az intézet fogadja vissza, amelyikből elbocsátották.

 

Btk.125.§, Bv.tv. 347.§, 351.§, 381.§ (2), Gyvt. 66/P.§ (1), Rendtartás 13-19.

ÖSSZEGZÉS

Jogerős javítóintézeti nevelés végrehajtása esetén a fiatalkorú befogadásakor a javítóintézet

mindenekelőtt a fiatalkorú személyazonosságát ellenőrzi. Ha a fiatalkorú személyazonossága nem egyezik az értesítésben megjelölt személlyel, az intézet a befogadását megtagadja. Kétséges személyazonosság, hiányos, vagy hiányzó bírósági értesítés esetén a fiatalkorú ideiglenes befogadása legfeljebb 15 napig tarthat. A személyazonosság megállapítása iránt a javítóintézet rendőri szerv segítségét kérheti. Az ellenőrzést követően a bíróság értesítése és intézkedése alapján befogadja, illetőleg az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú javítóintézeti nevelésének folytatásának elrendelése esetén az az intézet fogadja vissza, amelyik elbocsátotta. A fiatalkorúról arcképmást készít, személyi adatlapot állít ki, illetőleg nyilvántartásba veszi. A fiatalkorú a magánál nem tartható tárgyakról készített átvételi elismervényt aláírásával

 ellátja, melyek megőrzéséről az intézet gondoskodik. Az értéktárgyait, készpénzét letétbe kell 

helyezni. A közösségbe helyezés feltétele a fiatalkorú egészségügyi vizsgálata, amely során az esetlegesen feltárt külsérelmi nyomok, bántalmazásról tett panasz esetén orvosi látleletet

 és jegyzőkönyvet kell felvenni. A fiatalkorúnál lévő gyógyszereket az egészségügyi részleg rendelkezésére kell bocsátani. A befogadáskor, illetve a befogadást követő napokban meg kell adni a jogszabály által előírt tartalommal a fiatalkorúnak, – illetőleg a törvényes képviselőjének az őt érintő – minden szükséges tájékoztatást.

A javítóintézet, mint végrehajtásért felelős szerv kötelessége az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére anyanyelvén, vagy az általa ismert más nyelven a végrehajtás rendjére, a végrehajtással összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint a házirendről tájékoztatást adni.

Írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a tájékoztatást megadni:

–          a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről,

–          az őt megillető védelemhez való jogról,

–          azanyanyelv használatához való jogról,

–          ügye iratainak és az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jogról,

–           a kapcsolattartás formáiról,

–          a konzuli hatóságok értesítéséhez való jogról,

–          a betartandó magatartási szabályokról,

–          a fegyelmi felelősségről és a fegyelmi eljárás rendjéről, 

–          a kényszerítő eszközökről, a biztonsági intézkedésekről, különösen az elektronikus megfigyelési rendszer alkalmazására vonatkozó szabályokról, 

–          az intézkedéskezdő és utolsó napjáról,

–          valamint az ideiglenes elbocsátás esedékessége napjáról, 

–          a kártérítési felelősség rendjéről, 

–          az egészségügyi ellátáshoz való jogról, a betegjogok érvényesüléséről, 

–          a jutalmazás rendjéről, 

–          a javítóintézet engedély nélküli elhagyásának következményéről,

–          a javítóintézeti nevelés szabadságvesztésre való átváltoztatásának a szabályairól.

 A befogadásról értesíteni kell a jogszabályban felsorolt szerveket, hatóságokat, személyeket. A javítóintézeti nevelésbe a letartóztatás és a bűnügyi felügyelet tartamát a jogszabályban meghatározottak szerint kell beszámítani, melynek elvégzését követően a javítóintézeti nevelés várható tartamáról is tájékoztatást kell adni. Szükség és az erre irányuló kérelem igazgató általi engedélyezhetősége esetén lehetőség van a fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezésére.

Jogerős javítóintézeti nevelés végrehajtás befogadására rendőrség, vagy bv. intézet által átkísért, vagy előállított, illetve törvényes képviselő által bekísért, vagy akár önként jelentkező fiatalkorú szakmai protokoll szerinti átvételével kerül sor. A protokoll első fázisa a jogerős intézkedés kiszabására vonatkozó bírósági értesítés és intézkedésvizsgálata, jogszabályi rendelkezéseknek való alaki, tartalmi megfeleltetése, illetőleg a fiatalkorú személyazonosságának kétséget kizáró megállapítása. Amennyiben ez nem sikerül, megállapításához rendőrségi segítség kérhető, illetve nem egyezés esetén a befogadás megtagadható. A javítóintézet ideiglenesen fogadja be a fiatalkorút, ha a személyazonossága kétséges, ha a javítóintézeti nevelés elrendeléséről szóló bírósági értesítés hiányos, vagy akkor is, ha teljes egészében hiányzik, de a fiatalkorú rendelkezik a javítóintézeti nevelését elrendelő jogerős bírósági ítélettel. Ilyen esetben a javítóintézet haladéktalanul intézkedik a személyazonosság tisztázása, a hiányos irat kiegészítése, kijavítása vagy pótlása iránt. Az ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb tizenöt napig tarthat.

 Ezt követően sor kerül a fiatalkorúnál lévő értéktárgyak, készpénz letétbe helyezésére, illetőleg a személyes iratainak és a magánál nem tartható tárgyak átvételére. Arcképmás, személyi lap kiállítását követően az intézeti nyilvántartásba kerül. A fiatalkorú a befogadási időszak alatt folyamatosan tájékoztatást kap a végrehajtás rendjére vonatkozóan, valamint a végrehajtással összefüggő jogairól, kötelezettségeiről, az intézet házirendjéről, a rá vonatkozó szabályokról, az őt érintő lehetőségekről. Lehetőség van – a fiatalkorú kérelmére – gyermeke vele együtt történő elhelyezésére a javítóintézetnek erre a célra létrehozott részlegében, mely kérelemről az engedélyezés feltételeinek vizsgálatát követően az igazgató dönt.

A befogadást követően meg kell állapítani a befogadás és az elbocsátás várható időpontját, melyről a fiatalkorút tájékoztatni, a megjelölt szerveket, hatóságokat, személyeket pedig értesíteni kell. A javítóintézeti nevelés a befogadás első napjával kezdődik és a bíróság által meghatározott időtartam 

kitöltésének utolsó napjáig tart. Az elbocsátás várható végleges időpontjának, a

 befogadás napjától, a bíróság által meghatározott, teljes javítóintézeti nevelés

 időtartama szerint számított utolsó nap tekinthető. A befogadás és az elbocsátás 

idejét napokban kell meghatározni. Az ideiglenes elbocsátás legkorábbi várható

 időpontja a bíróság által alkalmazott javítóintézeti nevelés felének letöltésekor esedékes, de csak akkor, ha a fiatalkorú legalább egy évet eltöltött

 a javítóintézetben, továbbá az ideiglenes elbocsátás tartamának azonosnak kell 

lennie a javítóintézeti nevelés hátralévő részével, úgy, hogy ha a hátralévő rész az egy éves időtartamot nem érné el, annak tartama akkor is legalább egy év. A végleges és az ideiglenes elbocsátás időpontjának

 kiszámításánál figyelembe kell venni a bíróság rendelkezését, a határozata 

jogerős meghozatalát megelőzően alkalmazott kényszerintézkedések

 javítóintézeti nevelés tartamába történő beszámításáról. A beszámítás során körültekintően kell eljárni, mert egynapi javítóintézeti nevelésnek egynapi

 bűnügyi őrizet, valamint szintén egynapi letartóztatás, azonban háromnapi bűnügyi felügyelet kényszerintézkedés felel meg.  A javítóintézet

végleges és az  ideiglenes elbocsátásnak csak a várható időpontját tudja 

megjelölni az értesítendő hatóságok és a fiatalkorú részére, mivel az elbocsátás

 előzetesen számított időpontját több körülmény is befolyásolhatja. Így például a javítóintézeti nevelés fontos okból – a fiatalkorú személyi vagy családi 

körülményei, egészségi állapota – történő félbeszakítása, mivel a félbeszakítás 

tartama nem számít be a javítóintézeti nevelésbe, így a javítóintézeti nevelés 

tartama meghosszabbodik. A fiatalkorú javítóintézetből történő engedély

nélküli eltávozása, távolléte is, miután a szökésben töltött idővel

 meghosszabbodik a javítóintézeti nevelés tartama, mert az nem számít be a 

javítóintézeti nevelés idejébeA végleges elbocsátás vonatkozásában befolyásolhatja a fiatalkorú törvényben szabályozott ideiglenes elbocsátásának lehetősége. Valamint az is, ha fiatalkorú a javítóintézeti nevelés tartama alatt 

betöltötte a 21. életévét, mert ekkor véglegesen elbocsátandó a javítóintézetből.

 

Az ideiglenes elbocsátás a fiatalkorú részére kedvezményt jelent a javítóintézeti nevelésből. A büntetés-végrehajtási bíró döntésétől függ annak engedélyezése, amely a javítóintézeti tanács javaslatát magába foglaló előterjesztésen is múlik.

 

 

 

1.2.1.           Más folyamatban lévő eljárás

 

A felületen a fiatalkorúakhoz egyénenként külön rögzíthető, ha a javítóintézeti neveléssel lezárt büntetőügyükön kívül egyéb eljárás folyik velük szemben.

 

1.2.1.1.Javító egységes intézkedés

Btk.  (Egységes intézkedés)

124. § (1) Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket az egységes intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fiatalkorúval szemben egységes intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el.

(2) Az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartamát úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen rövidebb a leghosszabb tartamú javítóintézeti nevelésnél, de ne haladja meg az elrendelt javítóintézeti nevelések együttes tartamát, illetve a négy évet.

 

Btk. 124. §

ÖSSZEGZÉS

Ha a fiatalkorúval szemben több javítóintézeti nevelést rendeltek el, amelyeket még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bíróság egységes intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el, melynek tartama nem lehet rövidebb a leghosszabb tartamú intézkedésnél, de nem haladhatja meg az egységes intézkedésbe foglalható javítóintézeti nevelések együttes tartamát, illetve a négy évet.

 

1.2.2.           Új szökés

Bv.tv.19.§ (3) Ha az elítélt vagy a kényszergyógykezelt lakcímének, tényleges tartózkodási helyének felkutatása iránt megtett intézkedés, vagy a végrehajtás foganatosítása érdekében elrendelt elővezetés nem vezetett eredményre, a bíróság elfogatóparancsot bocsát ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek vagy kényszergyógykezeltnek a felkutatása érdekében, aki

a) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás, illetve a jogerősen elrendelt javítóintézeti nevelés vagy kényszergyógykezelés letöltését nem kezdte meg,

b) a bv. szerv őrizetéből megszökött,

c) a jogerősen kiszabott közérdekű munka végzését nem kezdte meg – akkor is, ha a munkavégzés helyének kijelölése az elítélt felróható magatartása miatt még nem történt meg –, vagy jogellenesen megszakította,

d) a javítóintézetből, vagy a javítóintézetből történő előállítás, más javítóintézetbe vagy egészségügyi intézménybe vagy onnan történő szállítás, illetve ott-tartózkodás során engedély nélkül távozott, avagy a javítóintézetből engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza,

377. § (1) A fiatalkorúnak a javítóintézetből, vagy engedélyezett távolléte alatt a kijelölt tartózkodási helyéről való engedély nélküli eltávozása, továbbá az engedélyezett távollét lejártával a javítóintézetbe való vissza nem térése – e fejezet alkalmazásában – szökésnek minősül. A szökés fegyelmi vétség.

(2)610 Szökés esetén a javítóintézet jelentést készít, és az igazgató a jelentés megküldésével haladéktalanul előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a fiatalkorúval szemben elfogatóparancs kibocsátására.

(3)611 A jelentés tartalmazza a fiatalkorú természetes személyazonosító adatait, az ügydöntő határozatot hozó bíróság megnevezését és határozatának számát, keltét, a fiatalkorú személyleírását, vélt feltalálási helyét és a szökés körülményeit. A jelentéshez mellékelni kell a fiatalkorú fényképét.

(4)612 A fiatalkorúnak a javítóintézetbe való önkéntes visszatéréséről – az elfogatóparancs visszavonása végett – a büntetés-végrehajtási bírót haladéktalanul, de legfeljebb huszonnégy órán belül értesíteni kell.

(5) A megszökött fiatalkorúval szemben fegyelmi eljárást kell indítani. A fegyelmi vétséget megállapító határozatot a fiatalkorú törvényes képviselője részére kézbesíteni kell.

(6) A szökésben töltött idő a javítóintézeti nevelés idejébe nem számít be.

(7) Szökés esetén a fiatalkorúnak a javítóintézetbe visszakerülésétől számított két hónapig nem engedélyezhető kimenő, eltávozás vagy szabadság.

Rendtartás

40. § (1) A javítóintézetből vagy a kijelölt tartózkodási helyről történő engedély nélküli eltávozást a fiatalkorú felügyeletével megbízott személy, az engedélyezett távollétről való vissza nem térést a fiatalkorú csoportnevelője haladéktalanul jelenti az igazgatónak. Szóban vagy távközlési úton történő jelentést – az igazgatónak a Bv. tv. 377. § (2) és (3) bekezdésében előírt kötelezettsége teljesítésének elősegítésére – a lehető legrövidebb időn belül írásba kell foglalni.

41. § (1) A Bv. tv. 377. § (4) bekezdése szerinti önkéntes visszatérés kivételével a fiatalkorúnak a javítóintézetbe történő visszaszállításáról a rendőri szerv gondoskodik.

(2) A javítóintézet a szökött fiatalkorú visszaérkezéséről értesíti mindazokat, akiket a szökésről értesített.

(3) A szökésből visszaérkezett fiatalkorú csak a szükséges egészségügyi ellenőrzések után térhet vissza a csoportközösségbe.

(4) A szökésből visszakerült fiatalkorút és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a fegyelmi eljárás megindításáról.

(5) A szökés időtartamát, valamint a visszaérkezés módját a fiatalkorú személyi adatlapjára fel kell jegyezni.

 

Bv.tv. 19.§ (3) a), d),  377.§;  Rendtartás 40-41.§

ÖSSZEGZÉS

Szökésnek minősül a fiatalkorú javítóintézetből, vagy a fiatalkorúnak engedélyezett távollét alatt a kijelölt tartózkodási helyéről való engedély nélküli eltávozása, valamint a javítóintézetből történő előállítása, más javítóintézetbe vagy egészségügyi intézménybe vagy onnan történő szállítása, illetve ott-tartózkodása során engedély nélküli távozása, avagy a javítóintézetből engedélyezett távollét lejártával a javítóintézetbe való jogellenes vissza nem térése. A szökés fegyelmi vétség, fegyelmi eljárást von maga után, továbbá a fiatalkorúnak a javítóintézetbe visszakerülésétől számított két hónapig nem engedélyezhető kimenő, eltávozás vagy szabadság.

Szökés fegyelmi vétség, ha a fiatalkorú a javítóintézetből, vagy az engedélyezett távollét alatt a kijelölt tartózkodási helyéről engedély nélkül eltávozott, vagy a távollét lejártával a javítóintézetbe jogellenesen nem tért vissza, valamint ha a javítóintézetből történő előállítása, más javítóintézetbe vagy egészségügyi intézménybe vagy onnan történő szállítása, illetve ott-tartózkodása során engedély nélkül távozott.

A szökés pontos nyilvántartása nagy jelentőséggel bír a javítóintézeti nevelés utolsó napjának meghatározásában, illetőleg az ideiglenes elbocsátás, és az intézkedés tartama alatti intézeten kívül tölthető idő engedélyezésének alakulásában is. A szökésben töltött idő a javítóintézeti nevelésbe nem számít be, ezért a fiatalkorú javítóintézetben tartózkodásának tartama a szökésben töltött időtartammal meghosszabbodik, illetőleg szökés esetén a fiatalkorúnak a javítóintézetbe visszakerülésétől számított két hónapig nem engedélyezhető kimenő, eltávozás vagy szabadság. E fegyelmi vétség pedig alkalmas lehet az ideiglenes elbocsátás büntetés-végrehajtási bíró általi engedélyezésének halasztására, többszöri elkövetése esetén pedig akár mellőzésére is.

 

2.Egészségügy

AlaptörvényXX. cikk(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

Gyvt.135. § (1) A 15. § (1)–(5)-ében és a 143. § (6)-ében meghatározott ellátások, intézkedések nyújtása és megtétele, mindezek ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2)-ben meghatározott adatok kezelésére jogosult

a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szerv vagy személy,

b) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatársa,

c) a befogadó szülő,

d) a gyermekjogi képviselő, továbbá a betegjogi képviselő és az ellátottjogi képviselő, ha a gyermek panaszának orvoslása érdekében ez feltétlenül szükséges,

e) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezet,

f) a gyermekvédelmi szakértői bizottság,

g) a gyermekvédelmi gyám, a helyettes gyermekvédelmi gyám,

h) a pártfogó felügyelői szolgálat, a megelőző pártfogó felügyelő,

i) a javítóintézet,

j) a kincstár.

(2)dd) egészségi állapotára vonatkozó,

df) kóros szenvedélyére vonatkozó,

Bv.tv. 350.§(2) A fiatalkorú személyiségének, értelmi képességeinek, egészségi állapotának a feltárása érdekében a javítóintézet – jogszabályban meghatározott működési rend szerint – szakértői csoportot működtet, amelynek pszichológus, gyógypedagógus és orvos tagja végzi el a befogadáskor a szükséges vizsgálatokat.

(3) A szakértői csoport a vizsgálat eredményei alapján javaslatot tesz a javítóintézet igazgatójának a fiatalkorú végleges csoportba helyezésére és jelzi, ha a fiatalkorú fogyatékossága miatt gyógypedagógiai nevelésre szorul, vagy személyiségzavara, egészségi állapota miatt sajátos nevelést, oktatást, gyógyítást igényel.

355. § (1) A javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt a fiatalkorú e törvény szerint jogosult

a) személyi biztonságának és a tulajdonhoz fűződő jogainak a védelmére,

b) életkori szükségleteihez igazodó ellátásra, gondozásra és felügyeletre,

c) megfelelő ruházat biztosítására,

d) kapcsolattartásra hozzátartozóival, valamint harmadik személyekkel és szervezetekkel,

e)590 lelkiismereti vagy vallási meggyőződésének szabad megválasztására, annak kinyilvánítására és gyakorlására; a hitéleti szolgálatot ellátó egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja részéről lelki gondozására,

f) munkavégzése után – annak mennyiségének és minőségének – megfelelő, a javítóintézeti rendtartásban meghatározott díjazásra,

g) az intézetbe való befogadásakor a jogainak és a kötelességeinek megismerésére,

h) külön törvényben meghatározott egészségügyi és mentálhigiénés ellátásra,

i) megfelelő sport- és kulturális, vagy egyéb szabadidős-foglalkozás biztosítására.

rendtartás7.§ (2) Belső szabályzatban kell meghatározni a javítóintézetben ellátott fiatalkorú

a) egészségügyi ellátására és a népegészségügyi feladatokra,

b) biztonsági elkülönítésére,

c) letétjének őrzésére,

d) a tulajdonát képező ruhaneműk raktározására,

e) munkafoglalkoztatására, és

f) zsebpénzének kezelésére

vonatkozó előírásokat.

 

Alaptörvény XX. cikk; Gyvt. 135. § (1) (2)dd)df) Bv.tv. 350.§ (2)(3),355.§ (1)h) rendtartás 7.§ (2)a)

ÖSSZEGZÉS

A fiatalkorúakat megillető testi, lelki egészséghez való joguk biztosítása érdekében jogosultak külön törvényben meghatározott egészségügyi és mentálhigiénés ellátásra, valamint belső szabályzatban meghatározott egészségügyi ellátásra. Ennek megfelelően minden fiatalkorú befogadásakor és azt követően is – szükség szerint – orvosi vizsgálatokon vesz részt. Egészségi állapotuk felmérése a közösségbe, csoportba helyezésnek elengedhetetlen feltétele, valamint a további egészségügyi feladatok ellátásának is.

A javítóintézet egészségügyi részlegén valósul meg a fiatalkorúak egészségügyi ellátása. A javítóintézetbe érkező fiatalkorúak a befogadási protokoll részeként elvégzett egészségügyi vizsgálat alapján, kizáró ok hiányában kerülhetnek csak közösségbe. Az intézetben rendelést végző orvos egyben az intézetben működtetett szakértői csoport tagja is, így a fiatalkorú egészségi állapota feltárásának eredményét figyelembe veszi a fiatalkorú nevelési csoportba helyezésére vonatkozó javaslat elkészítésénél.

 

Az egészségügyi ellátás keretében az alábbi feladatokat látják el:

– Elsődleges egészségügyi szemle a fiatalkorúak felvételénél, s egyéb felvétellel összefüggő teendők.

– Általános orvosi vizsgálat.

– Akut és krónikus betegek vizsgálata és kezelése.

– Szakrendelésre utalás szervezése, lebonyolítása, nyomon követése.

– Fogászati szűrés, és kezelés.

– Egyéb szűrővizsgálatok szervezése, a lebonyolításban való részvétel.

– Beteggondozás, betegápolás, gyógyszerelés.

 

Az egyes javítóintézeti ellátottakhoz tartozó felületen rögzíthető és követhető a felvételi állapottól kezdődően a szükségessé vált és igénybe vett fogászati és egyéb szakrendelések, ellátások.

 

2.1. Felvételi állapot

Rendtartás13.§ (4) A fiatalkorú mindaddig nem helyezhető közösségbe, amíg egészségügyi vizsgálata nem történt meg. A fiatalkorút nyilatkoztatni kell betegségéről és rendszeres gyógyszerszedéséről. Közegészségügyi, járványügyi kockázat esetén a fiatalkorú egészségügyi elkülönítéséről kell gondoskodni.

17.§ (2) .. tájékoztatást kell tőle (törvényes képviselőtől) kérni a fiatalkorú esetleges egészségi problémáiról, korábbi gyógykezeléséről ..

24. §A javítóintézet orvosának javaslata alapján a javítóintézet biztosítja, hogy a fiatalkorú hozzájusson a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint a számára előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz.

26. § (1) A javítóintézeti gondozás és nevelés során kiemelten foglalkozni kell

a) az önellátásra való képesség fejlesztésével,

b) a betegségmegelőzéssel, egészségmegőrzéssel és egészségfejlesztéssel,

c) a lelki egészségfejlesztéssel és az egészséges táplálkozással, testmozgással,

d) a családi életre, párkapcsolatra történő felkészítéssel,

e) az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a kábítószer-fogyasztás veszélyeivel, ezek megelőzésével, és

f) a dohányzásról való leszokás támogatásával.

(2) A javítóintézetben olyan kompenzáló és korrigáló nevelést kell a fiatalkorú számára biztosítani, amely egyidejűleg törekszik a fiatalkorú megelőző életútja hiányainak pótlására és a fiatalkorú bűnelkövetésének hátterében rejlő hibás viszonyulási rendszer kijavítására. A nevelés fontos eszköze a jutalmazás és a fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorúra kiszabott büntetés.

(3) A javítóintézetben gondoskodni kell arról, hogy a fiatalkorú hozzájusson ahhoz a terápiához, amely személyiségfejlődésének korrekciójához, személyiségzavara, beilleszkedési zavara enyhítéséhez, szenvedélybetegsége gyógyításához szükséges, valamint arról, hogy a fogyatékossággal élő fiatalkorú megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.

27.§ (2) A javítóintézeti nevelés során javítóintézeten belüli és azon kívüli programokkal kell elősegíteni a fiatalkorú műveltségi szintjének emelését, ismereteinek bővítését, képességeinek kibontakoztatását, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltését. Gondoskodni kell a fiatalkorú egészséges fejlődését biztosító és mozgásigényét kielégítő testmozgás lehetőségéről.

 

Rendtartás 13.§ (4), 17.§ (2), 24.§ 26.§ (1) b)e)f) (3) 27.§ (2)

ÖSSZEGZÉS

Egészségügyi vizsgálat elvégzését követően helyezhető közösségbe a fiatal. Szükség esetén az orvos által javasolt megelőző és gyógyító egészségügyi ellátásokhoz, gyógyszerekhez, gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutást a javítóintézet biztosítja. A javítóintézeti gondozás, nevelés során kiemelt szerepet kap a betegségmegelőzés, egészségmegőrzés és egészségfejlesztés, illetőleg az alkohol – és kábítószerfogyasztás veszélyeire, ezek megelőzésének fontosságára történő figyelemfelhívás, valamint a leszokásban nyújtott támogatás. Ezért gondoskodnia kell a javítóintézetnek a szükséges terápiához való hozzájutásról, ezen felül pedig a fiatalkorúak egészséges fejlődését biztosító és mozgásigényét kielégítő testmozgásról.

A felvételi állapot rögzítése érdekében a fiatalkorú befogadásakor megtörténik az egészségügyi szemléje, majd általános orvosi vizsgálata. A befogadáskor az esetlegesen a fiatalkorúnál lévő korábbi egészségügyi dokumentáció, illetve gyógyszerek az egészségügyi részlegnek átadásra kerülnek.

Az egészségügyi státusz megállapítása dokumentáció, illetve a fiatalkorú kikérdezése alapján(anamnézis) történik:

– jelenlegi egészségi problémája és az arra szedett gyógyszerei, krónikus megbetegedései, allergiája, speciális étrendje, rendszeres gyógyszer használata

– volt-e műtétje, balesete,

– tud-e a családjában örökletes megbetegedésről,

– volt-e öngyilkossági kísérlete,

– káros szenvedélyei, alkohol, valamint drog fogyasztási és dohányzási szokásai.

Vizsgálat az átvételkori státusz megállapítására méréssel, szemrevételezéssel (aktuális állapot)

– pszichés állapot,

– esetleges alkohol vagy drog befolyásoltság,

– külsérelmi nyomok, sérülések (régi, friss), bőrbetegség,

– tetoválás, testékszerek

– vérnyomás mérés, testsúly, magasság

 

A vizsgálatot követően tisztasági fürdést biztosít az intézet, illetőleg megfelelő ruházattal látja el a fiatalkorút, majd ezután kerül sor döntésre a közösségbe helyezés lehetőségéről, vagy a fiatalkorú elkülönítéséről.

 

A felvételi állapot összegzése beépül a Szakértői csoport véleményébe. A további vizsgálatok rögzítésre kerülnek a nevelési napló 2.2.1., 2.2.2., 2.2.3. fejezetében, beépülnek az állapotfelmérésekbe. A fiatalkorúak egészségügyi állapota, annak változásai nyomon követhetők az állapotfelmérések összegzésében.

 

2.1.1. Új felvételi státusz

 

2.2. Fogászati ellátás

A javítóintézetben heti rendszerességgel van fogászati ellátás, melynek megtörténte és a szükséges beavatkozás, kezelés elektronikusan rögzítésre kerül.

2.2.1. Ellátások – Új fogászati ellátás

 

2.2.2. Ellátások – Új szakrendelés

A külső egészségügyi intézményben történő kivizsgálás, kezelés rögzítése.

2.2.3. Ellátások – Új egyéb ellátás

Bv.tv. 367.§(3) Ha a javítóintézetben a szükséges orvosi ellátás nem biztosítható, a fiatalkorú gyógyulása érdekében, szakorvosi vizsgálat és javaslat alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a fiatalkorú tartósan a javítóintézeten kívül töltse azt az időt, amely a gyógyulásához szükséges.

(4)595 Ha a fiatalkorúval szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el és más ügyben javítóintézeti nevelést tölt, az igazgató gondoskodik arról, hogy – ha a javítóintézetben ennek feltételei nem biztosítottak – a fiatalkorú a javítóintézeten kívül kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön. E feladatok ellátása során a javítóintézet a pártfogó felügyelővel együttműködik.

414.§ (2) A letartóztatásban lévő fiatalkorú, ha fekvőbeteg-ellátásra szorul, vagy egészségi állapota kórházi kivizsgálást igényel, egészségügyi ellátását és vizsgálatát lehetőség szerint büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetben kell biztosítani.

Bv.tv. 367., 414.§

ÖSSZEGZÉS

A javítóintézeten belül nem biztosítható egészségügyi, orvosi ellátás szükségessége esetén javítóintézeti nevelését töltő fiatalkorú részére az igazgató által engedélyezhető a gyógyuláshoz szükséges idő tartósan javítóintézeten kívül töltése. Letartóztatott fekvőbeteg-ellátásra szoruló, vagy kórházi kivizsgálást igénylő fiatalkorú vonatkozásában a vizsgálatot és ellátást lehetőség szerint büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetben kell biztosítani.

Az igazgató gondoskodik arról, hogy szükség esetén a fiatalkorú a javítóintézeten kívül kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön.

Az orvos javaslata alapján a javítóintézet biztosítja:

– a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás lehetőségét,

– a fiatalkorú számára előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközhöz való hozzájutást,

– a speciális étrendet,

– fertőző betegség esetén a fiatalkorú elkülönítését,

– az orvos által jelzettek alapján, hogy a fiatalkorú az egészségi állapotának megfelelő sport tevékenységben, munkafoglalkoztatásban vegyen részt

 

A javítóintézetben nem biztosítható egészségügyi ellátás igénybevételéhez szükséges tartós távollét a javítóintézeti neveltek részére az igazgató által engedélyezhető. A letartóztatottak esetében az ellátás biztosítása körülményesebb, hiszen nem hagyhatják el rendőri kíséret nélkül az intézetet. Azonban kórházi ellátásuk nem feltétlenül büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetben történik, hanem a fogvatartás helye szerinti rendőrkapitányság az intézet megkeresésére előre egyeztetett időponttól látja el a fiatalkorú rendőri kíséretét, folyamatos őrzését a fogvatartás helye szerint illetékes kórházban az ellátás biztosításáig, és az intézetbe történő visszaszállításig. 

A javítóintézet biztosítja, hogy bármely – ennek teljesítésére kötelezettséget vállaló – fiatalkorú kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön.

2.3. Állapotfelmérés – Új felülvizsgálat

A fiatalkorú egészségügyi állapotának háromhavonta történő felülvizsgálata.

3.Pszichológia

Rendtartás 26. § (1) A javítóintézeti gondozás és nevelés során kiemelten foglalkozni kell

a) az önellátásra való képesség fejlesztésével,

b) a betegségmegelőzéssel, egészségmegőrzéssel és egészségfejlesztéssel,

c) a lelki egészségfejlesztéssel és az egészséges táplálkozással, testmozgással,

d) a családi életre, párkapcsolatra történő felkészítéssel,

e) az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a kábítószer-fogyasztás veszélyeivel, ezek megelőzésével, és

f) a dohányzásról való leszokás támogatásával.

(2) A javítóintézetben olyan kompenzáló és korrigáló nevelést kell a fiatalkorú számára biztosítani, amely egyidejűleg törekszik a fiatalkorú megelőző életútja hiányainak pótlására és a fiatalkorú bűnelkövetésének hátterében rejlő hibás viszonyulási rendszer kijavítására. A nevelés fontos eszköze a jutalmazás és a fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorúra kiszabott büntetés.

(3) A javítóintézetben gondoskodni kell arról, hogy a fiatalkorú hozzájusson ahhoz a terápiához, amely személyiségfejlődésének korrekciójához, személyiségzavara, beilleszkedési zavara enyhítéséhez, szenvedélybetegsége gyógyításához szükséges, valamint arról, hogy a fogyatékossággal élő fiatalkorú megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.

27. § (1) Hatósági megkeresésre a fiatalkorúról a nevelő pedagógiai véleményt (a továbbiakban: nevelői vélemény), a pszichológus pszichológiai véleményt készít.

44. § (1) A fegyelmi bizottság indítványára a javítóintézet igazgatója haladéktalanul összehívja a javítóintézeti tanácsot.

(2) A javítóintézeti tanács Bv. tv. 378. § (2) bekezdése szerinti javaslatának kialakításához a fiatalkorúról a nevelő pedagógiai, a pszichológus pszichológiai véleményt készít.

46. § (1) Az utógondozó az elbocsátás előkészítése során tájékoztatást kér a csoportnevelőtől, a pszichológustól a fiatalkorú magatartásáról, iskolai eredményéről, munkavégzéséről, személyiségállapotáról és továbbtanulásra vagy munkavégzésre való alkalmasságáról, továbbá meghallgatja a fiatalkorút az elbocsátás utáni terveiről.

47. § (2) A Bv. tv. 380. § (3) bekezdése szerinti, a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának tárgyában a büntetés-végrehajtási bíró számára készített előterjesztéshez a javítóintézeti tanácsa nevelőtől pedagógiai véleményt, a pszichológustól pszichológiai véleményt kér, és azt csatolja az előterjesztéshez. A javítóintézeti tanács előterjesztésében – a nevelő, valamint a pszichológus véleménye alapján – ki kell térni arra, hogy a fiatalkorú számára milyen külön magatartási szabályok előírását javasolja.

52. § (vélemény utógondozás igénybevételekor)

(2) A fiatalkorú kérelme esetén a javítóintézeti tanács az utógondozónak a 46. § (1) bekezdése szerint kialakított véleménye, szükség esetén a nevelői vélemény és a pszichológiai vélemény alapján javaslatot terjeszt elő az igazgatónak a fiatalkorú utógondozói részlegen való elhelyezéséről.

Rendtartás 26. § (1)b)e)f) (3); 27.§ (1), 44.§, 46.§ (1), 47.§(2), 52.§

ÖSSZEGZÉS

A javítóintézet gondoskodik a fiatalkorúak személyiségfejlődésének korrekciójához, személyiségzavara, és beilleszkedési zavara enyhítéséhez szükséges terápia biztosításáról, illetőleg kiemelten foglalkozik a lelki egészségfejlesztéssel. A fiatalkorúakról számos esetben indokolt pszichológusi vélemény készítése, így különösen hatóság megkeresésére folyamatban lévő ügyeik előmozdításához, zárt jellegű intézeti részlegen történő elhelyezéshez, ideiglenes elbocsátáshoz készítendő javaslatukat tartalmazó előterjesztésekhez, vagy akár utógondozói részlegen való elhelyezéshez.

A javítóintézetben a pszichológusok feladata, hogy szakvéleményekkel, szakmai és módszertani elemzésekkel, új korszerű módszerek kipróbálásával, bevezetésével, javaslatok kidolgozásával alapozzák meg, szakmailag készítsék elő a fiatalkorúak ügyében hozott döntéseket, biztosítsák azok szakszerűségét. A pszichológusok az intézetben működtetett szakértői csoport tagjai.

A fiatalkorúak személyiségvizsgálata során igyekeznek feltárni a fiatalkorú személyiségének jellemzőit, zavarait, azok okait, tüneteit, a személyiségfejlesztés módszereit, ezzel megalapozva a fiatalkorú nevelésének tervezését.

Feladatuk megállapítani, hogy a fiatalkorú személyiségében melyek a kiemelten korrekcióra szoruló területek, s javaslatot megfogalmazni ennek kezelésére, gyógyítására, a bánásmódra, különös tekintettel a szenvedélybetegségekre, az öngyilkossági veszélyekre utaló jelekre, az agresszió kezelésére.

 

A pszichológusoknak jelentős szerepük van a fiatalkorúakat a befogadáskor átélt

krízis enyhítésében, mely komoly traumát jelent számukra. Ebben az időszakban általános az ismeretlenségtől, izolációtól való félelem, valamint helyzetüket  a bizonytalanság, az információhiány és a kilátástalanság jellemzi. A letartóztatásba helyezés váratlansága, a rákészülés lehetőségének hiánya és a fogvatartás tartamának kiszámíthatatlansága miatt ezeket az érzéseket, ezt az állapotot fokozza.

 

 

 

3.1. Felvételi állapot

A felvételi állapot javasolt szempontsora:

– Anamnesztikus adatok (családi, egyéni).

– Megelőző vizsgálati anyagok, vélemények összefoglalása – ha ez releváns (szakvélemények, záróvélemények, ambuláns lapok stb.).

– Iskolai végzettség – az iskolával, tanulással kapcsolatos attitűdök, vélemények, tapasztalatok.

– Pszichológiai vizsgálata kapcsán szerzett megfigyelések és benyomások (megjelenés, magatartás, beszéd, emocionális állapot, szorongás, attitűd stb.)

– Függőségek – dohányzás, alkohol, drog, média stb. – elvonási tünetek.

– Előfordult-e az autoagresszió bármilyen módja egyéni szinten vagy a családban (falcolás, suicid kísérlet, befejezett suicidum), a háttérben levő okok feltárása.

– Krízishelyzet vagy egyéb traumatizáló esemény az egyéni élettörténetben.

– Korábbi pszichológiai, pszichiátriai kezelés, a kezelésekre vonatkozó adatok, dokumentumok.

– Egyéb megfigyelések, kiegészítések.

3.2. Elvégzett vizsgálatok – Új vizsgálat

Az elvégzett vizsgálatok lehetséges formái:

Exploráció, teljesítménytesztek, személyiségtesztek, tünetbecslő skálák, kérdőívek stb.

A pszichológiai vizsgálatot minden befogadott fiatalkorú esetében el kell készíteni, a véleményezést írásba kell foglalni. A pszichológiai vélemény megállapításait, javaslatait a fiatalkorú csoportba való elhelyezésénél, nevelési terve készítésénél figyelembe kell venni. Amennyiben szükséges, a pszichológus javaslatára az orvos megszervezi a fiatalkorú pszichiátriai vizsgálatát.

3.3. Állapotfelmérések – Új felülvizsgálat

Háromhavonta felül kell vizsgálni, és megállapítani, hogy a javítóintézeti nevelés folyamatában milyen fejlődés, változás, vagy eredménytelenség mutatkozik a fiatalkorú személyiségfejlődésében, eredménytelenség esetén feltárni ennek hátterét.

3.4. Elbocsátáskori állapot

Rendtartás 46. § (1) Az utógondozó az elbocsátás előkészítése során tájékoztatást kér a csoportnevelőtől, a pszichológustól a fiatalkorú magatartásáról, iskolai eredményéről, munkavégzéséről, személyiségállapotáról és továbbtanulásra vagy munkavégzésre való alkalmasságáról, továbbá meghallgatja a fiatalkorút az elbocsátás utáni terveiről.

47. §(2) A Bv. tv. 380. § (3) bekezdése szerinti, a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának tárgyában a büntetés-végrehajtási bíró számára készített előterjesztéshez a javítóintézeti tanácsa nevelőtől pedagógiai véleményt, a pszichológustól pszichológiai véleményt kér, és azt csatolja az előterjesztéshez. A javítóintézeti tanács előterjesztésében – a nevelő, valamint a pszichológus véleménye alapján – ki kell térni arra, hogy a fiatalkorú számára milyen külön magatartási szabályok előírását javasolja.

48. § (1) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a fiatalkorú ideiglenes elbocsátását rendeli el, a javítóintézet erről a pártfogó felügyelet ellátása céljából haladéktalanul értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot. Az értesítéshez csatolni kell a büntetés-végrehajtási bírói végzést, valamint a fiatalkorúról készített nevelői véleményt és pszichológiai véleményt.

52. § (vélemény utógondozás igénybevételekor)

(2) A fiatalkorú kérelme esetén a javítóintézeti tanács az utógondozónak a 46. § (1) bekezdése szerint kialakított véleménye, szükség esetén a nevelői vélemény és a pszichológiai vélemény alapján javaslatot terjeszt elő az igazgatónak a fiatalkorú utógondozói részlegen való elhelyezéséről.

Btk. 121. § (1) Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság megállapítja, hogy a fiatalkorú a javítóintézeti nevelés felének letöltése után ideiglenesen elbocsátható az intézetből, ha

a) legalább egy évet eltöltött az intézetben, és

b) alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is elérhető.

(2) Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő részével, de legalább egy év.

Rendtartás 46.§ (1), 47.§ (2), 48.§ (1), 52.§; Btk. 121.§

ÖSSZEGZÉS

A fiatalkorút – ha legalább egy évet eltöltött az intézetben, és ha a javítóintézeti nevelés alatti magatartására tekintettel alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja a fiatalkorú helyes irányú fejlődése további javítóintézeti elhelyezés és nevelés nélkül is elérhető – a javítóintézetből ideiglenesen el kell bocsátani. Az ideiglenes elbocsátás tárgyában a büntetés-végrehajtási bíró számára készített előterjesztéshez pedagógiai, valamint pszichológusi vélemény szükséges. A javítóintézeti nevelt elbocsátásának előkészítése során az utógondozó tájékoztatást kér a csoportnevelőtől, a pszichológustól a fiatalkorú magatartásáról, iskolai eredményéről, munkavégzéséről, személyiségállapotáról és továbbtanulásra vagy munkavégzésre való alkalmasságáról, továbbá meghallgatja a fiatalkorút az elbocsátás utáni terveiről.

Az elbocsátáskor szükséges megállapítani, hogy a javítóintézetből való elbocsátásáig milyen irányú és mértékű változás történt a fiatalkorú személyiségfejlődésében.

Az ideiglenes elbocsátáshoz szükséges előterjesztéshez pszichológiai vélemény készül.

 

4. Iskola

Oktatás

Rendtartás14. Az oktatás és képzés

29. § (1) A javítóintézet a javítóintézetben végzett oktatás, képzés keretében elősegíti a fiatalkorú iskolai hiányosságainak pótlását, megkezdett tanulmányainak folytatását, és a munkaerő-piaci esélyeit növelő képzettség megszerzését.

(2) Az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalkorút – ha tanköteles – be kell íratni általános iskolába. Ha az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalkorú már nem tanköteles, de azt kéri, számára biztosítani kell, hogy általános iskolai oktatásban részt vehessen.

(3) A fogyatékos fiatalkorú számára a fogyatékossága típusának megfelelő iskolai oktatást kell biztosítani. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő fiatalkorút a tanulmányai során egyéni foglalkoztatás keretében is segíteni kell.

(4) A tanítási év közben befogadott tanköteles fiatalkorú részére biztosítani kell, hogy a javítóintézetben végzett oktatásba haladéktalanul bekapcsolódhasson.

31. § (1) A javítóintézeten kívül folytatott tanulmányok engedélyezése esetén az igazgató előírja, hogy a fiatalkorú mennyi időt tölthet a javítóintézeten kívül, és milyen szabályokat kell betartania. A szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén az igazgató az engedélyt visszavonhatja.

(2) A tanulmányok folytatása céljából a javítóintézeten kívül töltött idő alatt a fiatalkorú az azonosító kártyájával és a javítóintézeten kívüli tartózkodásra jogosító, a javítóintézet által a 7. melléklet szerinti adattartalommal kiállított engedéllyel (a továbbiakban: eltávozási engedély) igazolja a javítóintézeten kívüli tartózkodásának jogszerűségét.

 

Nkt. 54. Átmeneti és vegyes rendelkezések

96. § (1) A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelése-gondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény rendelkezései szerint lehet az e törvény szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Az egészségügyi intézmény, gyermekgyógyüdülő, büntetés-végrehajtási intézet, javítóintézet szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy a nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján részt vehet a nevelés-oktatás feladataiban. A nevelő-oktató munka a körülményekhez igazodó egyéni fejlesztési és pedagógiai program, valamint egyedi munkarend szerint folyik, a tanév rendjére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézményekben folyó nevelő-oktató munka során – a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait, követelményrendszerét, az állami vizsgák rendszerét meghatározó rendelkezések kivételével – e törvény rendelkezéseitől el lehet térni.

 

Rendtartás 29. §(1) (2) (3) (4) 31.§; Nkt. 96.§

ÖSSZEGZÉS

A javítóintézetben folytatott oktatás lehetőséget biztosít a fiatalkorúak által megkezdett tanulmányok folytatására, illetve iskolai hiányosságaik pótlására, felzárkóztatásra. Az oktatás során figyelemmel kell lenni a fiatalkorúak hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetére, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségeire. Az oktatásba történő bekapcsolódást év közben is haladéktalanul lehetővé kell tenni. A letartóztatottak kizárólag az intézetben folytathatnak tanulmányokat, míg a javítóintézeti neveltek az igazgató engedélyével azon kívül is.

 

A nemzeti köznevelésről szóló törvény meghatározza, hogy a tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

A javítóintézeti fiatalkorúak életkorára, megelőző életútjára tekintettel különös jelentősége van a nevelés alapjait meghatározó lényegi elem, az oktatás és a szakképzés biztosításának. Ahány fiatalkorú, annyi külső oktatási intézménnyel fennálló tanulói jogviszony lehetséges, illetve ilyen jogviszony hiányában annak keletkeztetése iránt kell szükség szerint gondoskodni.

A beérkező fiatalkorúak egy teljes körű felmérésen vesznek részt, mely során a pedagógusok és a gyógypedagógus vizsgálják az alapképességeiket, alapkészségeiket, tárgyi tudását, esetleges tanulási zavarait, stb. Rögzítve a felmérések eredményeit, azokból kiindulva határozzák meg egyénileg a fejlesztési feladatokat, majd tesznek javaslatot a tanuló megfelelő tanulócsoportba helyezésére.

 

A dokumentált iskolai végzettségtől elvárható és a felmérésből megállapított tudásszint közötti eltérésnek megfelelően felzárkóztatásban, vagy osztályozó vizsgára való felkészítésben vesznek részt a tanulók. Az osztályozóvizsga letételére egyénileg, a saját külső iskolával fennálló tanulói jogviszony alapján, annak követelményei szerint kerül sor.

A felmérések során rögzítésre kerül a szakértői vélemény alapján a tanulók sajátos nevelési igénye, akiknek egy része integráltan is oktatható, nagyobb részük azonban csak kis létszámú, eltérő tantervű tanulócsoportban fejleszthető.

A javítóintézeti neveltek akár külső iskolában is folytathatják tanulmányaikat, vagy ott tehetnek osztályozóvizsgát, míg a letartóztatottak kizárólag az intézeten belül tehetik ezt meg.

 

4.1. Iskolai adatok

235/1997kr. (köznevelési adatok)

 

 

???

 

Az intézménybe érkezett bizonyítványok, iskolai törzslapok másolat és a megküldött szakértői vizsgálatok adatai alapján kerülnek kitöltésre.

 

4.2. Felmérések befogadáskor

A felmérések szempontsora:

– Anyanyelvi képességek, készségek: (Beszéde, szókincse, kommunikációja, olvasása, szövegértése, írásképe, helyesírása stb.)

– Matematikai, logikai képességek, készségek: (Számfogalma, alapműveletek fejben és írásban, logikus gondolkodása, geometriai alapok, mértékismeret stb.)

– Általános tájékozottsága, ismeretanyaga, tárgyi tudása (Saját adataiban-, családja körében-, térben is időben való tájékozottsága, ismeretanyaga megfelel-e életkorának, dokumentált iskolai végzettségének stb.)

– Tanulási képességek, készségek, viselkedési attitűdök (Figyelme, memóriája, feladattudata, feladattartása, tanulási motiváltsága, beilleszkedése, társas kapcsolatai, felnőttekhez való viszonya, magatartása, szorgalma, iskolai teljesítménye stb.)

– Sajátos nevelési igény (értelmi, érzékszervi, mozgásszervi fogyatékosság, beilleszkedési, tanulási, magatartászavar, diagnosztizált részképességzavar, gyógypedagógus által felmért részképességkiesés, gyógypedagógus általi fejlesztés igénye).

4.3. Állapotfelmérések – Új állapotfelmérés

Elért eredmények szempontjai:

A kitűzött célok, feladatok megvalósulása, magatartás, szorgalom, tanulmányi előmenetel, osztályozóvizsga eredmények, iskolai programokon, rendezvényeken való részvétel stb., áthelyezés másik tanulócsoportba.

 

4.4. Oktatás színterei – Új csoportváltás

Bv.tv. 367.§ (2)

(2) A fiatalkorú és törvényes képviselője közös kérelmére, valamint a köznevelési vagy szakképzési intézménynek a fiatalkorú felvételére kötelezettséget vállaló nyilatkozata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a fiatalkorú a javítóintézeten kívül folytassa a tanulmányait.

417. §A letartóztatott fiatalkorú javítóintézeten kívüli oktatásban, képzésben, munkafoglalkoztatásban nem vehet részt.

Bv.tv. 367.§ (2), 417.§

ÖSSZEGZÉS

A letartóztatottak kizárólag az intézetben folytathatnak tanulmányokat, illetve vehetnek részt képzésben, munkafoglalkoztatásban. A javítóintézeti neveltek a kérelmükre, valamint a köznevelési, vagy szakképzési intézmény felvételükre kötelezettséget vállaló nyilatkozata alapján az igazgató engedélyével a javítóintézeten kívül is.

Tanulócsoportok váltása, szükség szerint, vagy a tanulmányi előrehaladás alapján

 

Javítóintézeti nevelt esetében a javítóintézeten kívüli tanulmányok folytatása.

4.5. Távozáskor

 

Iskolai előmenetel, új osztályfok szerzése

5. Tanműhely

Rendtartás 30. § (1) Azt a fiatalkorút, aki általános iskolai tanulmányait befejezte, életkora, érdeklődési köre, képességei és egészségi alkalmassága figyelembevételével – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – szakképzésbe kell bevonni. A javítóintézetben folyó szakképzés megszervezhető iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli formában is.

(2)21 Annak a fiatalkorúnak, aki a középiskolai tanulmányait nem fejezte be, vagy középiskolai tanulmányokat kíván megkezdeni, kérésére biztosítani kell, hogy egyéni munkarend keretében középiskolai tanulmányokat folytathasson.

32. § (1) A javítóintézet úgy szervezi meg a fiatalkorú napi tevékenységét, hogy eleget tudjon tenni az önkiszolgáló tevékenység végzése iránti kötelezettségének.

(2) A javítóintézet a munkafoglalkoztatás keretében

a) az intézmény működési körén belüli munkavégzés,

b) a más gazdálkodó szervezetnél történő munkavégzés, vagy

c) a javítóintézet vállalkozási tevékenységében való részvétel

lehetőségét biztosíthatja a fiatalkorú számára.

(3) Ha a munkafoglalkozás a szabadban történik, annak időtartama nem számít be a 22. § (3) bekezdés szerinti szabad levegőn tartózkodás időtartamába.

(4) A munkafoglalkoztatás napi időtartama a nyolc órát, heti időtartama

a) tizenhat éven aluli fiatalkorú esetében a húsz órát,

b) tizenhat éven felüli fiatalkorú esetében a negyven órát

nem haladhatja meg.

(5) A munkafoglalkoztatás során biztosítani kell a munkavédelmi és munkabiztonsági előírások betartását.

(6) A fiatalkorú nem végezhet egészségre ártalmas munkát, és nem osztható be éjszakai munkára. A munkafoglalkoztatás során különös figyelemmel kell lenni arra, ha a fiatalkorú várandós, vagy ha a gyermekével együttes elhelyezésben részesül.

 

Rendtartás 30. §(1) (2) , 32. §

ÖSSZEGZÉS

Az általános iskolai tanulmányok befejezését követően egyéb szempontok – életkor, érdeklődési kör, képesség és alkalmasság – figyelembevételével a fiatalkorút szakképzésbe be kell vonni. A középiskolai tanulmányokat megkezdeni, vagy folytatni kívánó fiatalkorú részére arra lehetőséget kell biztosítani. A munkafoglalkoztatás során – mely lehet az intézet működése körén belüli, vagy más gazdálkodó szervezetnél történő munkavégzés, vagy a javítóintézet vállalkozási tevékenységében való részvétel – biztosítani kell a munkavédelmi és munkabiztonsági előírások betartását. A fiatalkorú nem végezhet egészségre ártalmas munkát, és nem osztható be éjszakára.

Az oktatás mellett nagyon fontos szerepet tölt be a munkafoglalkoztatás, melynek színtere a jogosult szakoktató szervezése és irányítása alatt álló tanműhely. A fiatalkorú személyiségének, értelmi képességeinek, egészségi állapotának feltárása után a szakértői csoport felméréseinek és javaslatának ismertetését követően a javítóintézeti tanács a szakoktató felmérésének figyelembevételével tesz javaslatot a javítóintézet igazgatójának, a fiatalkorú számára legmegfelelőbb tanműhely kijelölésére. 14 éven aluli nem, 16 éven aluli csökkentett óraszámban, testi, szellemi fogyatékossággal rendelkező fiatalkorú pedig orvosi és más szakértői vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével végezhet munkát. Valamennyi fiatalkorú beérkezését követően munkavédelmi, baleset- és tűzvédelmi oktatásban vesz részt.

Munkafoglalkoztatáson elméleti és gyakorlati oktatás folyik, melynek keretében lehetőség van szakmai alapismeretek jártassági- és tanfolyami szintű elsajátítására,- akár több szakma vonatkozásában is – melyről a fiatalkorú sikeres vizsga esetén tanúsítványt kap. Munkafoglalkoztatásban minden 14. évet betöltött fiatalkorú részt vesz, iskolai végzettségtől függetlenül.

 

A javítóintézet fiatalkorúi részt vehetnek szakképzésben külső szakképző intézménnyel együttműködve, vagy pályázati program keretén belül főpályázóként, vagy konzorciumi partnerként. A javítóintézeti nevelésre utalt fiatalkorúak magatartásra, képességekre vonatkozó megfelelő feltételek megléte esetén- igazgatói engedéllyel külső szakképző intézménybe járhatnak.

 

A munkafoglalkoztatás keretében végzett munkáért a fiatalkorúakat díjazásban kell részesíteni, melynek mértéke nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb órabér 30%-nál. Mértékének meghatározása egyformán érvényes a letartóztatott, és a javítóintézeti nevelésre utalt ellátottakra, adott esetben, amennyiben munkavégzésük a szabályozásnak megfelel, az utógondozottakra is. A munkafoglalkoztatás rendjének, a díjazás mértékének és szempontjainak részletes szabályait a Munkafoglalkoztatási Szabályzat tartalmazza.

 

A fiatalkorúak, az intézet által kötött szerződés keretén belül vállalt munkát is végezhetnek. A fiatalkorúak az intézet működési körén belül, de a tanműhelyeken kívül is foglalkoztathatók.

A fiatalkorúak az önkiszolgáló tevékenység keretén belül kötelesek részt venni az önmaguk gondozását jelentő feladatokban, és lakó, illetve intézeti környezetük gondozásában, rendben tartásában. Ezeket a tevékenységeket díjazás nélkül végzik

 

A javítóintézeti nevelését töltő fiatalkorú – a megfelelő feltételek megléte esetén – kivételes esetben más gazdálkodó szervezetnél is munkát vállalhat az igazgató külön engedélye, valamint a szülő/ gyám kérelme és hozzájárulása alapján.

Az utógondozói otthonban elhelyezett fiatalkorúaknak – amennyiben tanulmányait befejezte – munkavállalási kötelezettsége van.

 

A javítóintézet különböző szervezetekkel, munkáltatókkal együttműködési megállapodások megkötésével igyekszik segítséget és lehetőséget nyújtani az intézetből elbocsátott fiatalkorúak reintegrációjában, hogy a javítóintézetben eltöltött idő alatt tanultakat minél hamarabb kamatoztatni tudják, kitűzött céljaikat megvalósíthassák.

5.1. Befogadáskor

Az oktatóvéleménye a befogadás utáni 30 napban tapasztalt munkavégzés és magatartás alapján kerül összefoglalásra. (Ennek elemei: szabályok elfogadása, betartása, csoportba való beilleszkedés, a felnőtthöz, ill. társaihoz való viszonya, munkához való hozzáállása, motiválhatóság, magatartása, szorgalma, feladattudata, folyamatos munkavégzése, konfliktusok, indulatainak kezelése, változások iránya /pozitív, negatív/, közösségi munka)

 

5.2. Állapotfelmérések – Új állapotfelmérés

Háromhavonkénti felülvizsgálat, melynek szempontjai a kitűzött célok, feladatok megvalósulása, magatartás, szorgalom, a munkavégzés minősége, jártassági, tanfolyami vizsga rögzítése.

 

5.3. A munkafoglalkozás színterei – Új tanműhelyváltás

A tanműhelyek közötti áthelyezés az intézet működéi rendje szerint, vagy a fiatalkorú fejlődésének elősegítése érdekében.

5.4. Távozáskor

 

 

6. Nevelőotthon

Nevelési csoportok

Bv.tv. 346. § (3) A nevelő egyéni nevelési tervet készít a fiatalkorú számára a befogadásakor készített szakértői vizsgálatok megállapításai, családi kapcsolatairól beszerzett tájékoztatás, a javítóintézetbe kerülése előtt készített pedagógiai, pszichológiai vélemények, valamint a befogadást követően tapasztalt viselkedése és az egyéni beszélgetések során szerzett információk figyelembevételével. Ha a fiatalkorúnak egyéni pszichológiai gondozásra is szüksége van, a pszichológus egyéni gondozási tervet készít.

Rendtartás 17. § (3) Ha a bíróság nem küldte meg a szükséges iratokat, a javítóintézet a befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg kéri a bíróságtól azok haladéktalan megküldését.

(4) *  A befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg a javítóintézet megkeresi az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, illetve a gyámhivatalt egy naprakész környezettanulmány elkészítése és annak a javítóintézet részére történő megküldése érdekében.

(5) *  A nevelésbe vett fiatalkorúról készített pedagógiai és pszichológiai vélemény, valamint az egészségi állapotára vonatkozó adatok beszerzése érdekében a javítóintézet megkeresi a nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatalt, ezzel egyidejűleg tájékoztatást kér a fiatalkorú eddigi életútjáról és családi kapcsolatairól.

(6) A korábban kirendelt pártfogó felügyelőtől, illetve megelőző pártfogótól tájékoztatást kell kérni a fiatalkorúnak a pártfogás, megelőző pártfogás alatt tanúsított magatartásáról.

 

Bv.tv. 346. § (3) Rendtartás 17.§ (3)-(6)

ÖSSZEGZÉS

A befogadásra került fiatalkorú nevelése hiányosságaihoz és szükségleteihez igazodó, személyre szabott, fejlődését biztosító egyéni nevelési terv alapján történik, melyet a szakértői vizsgálatok megállapításaiból, továbbá egyéb megkeresések által beszerzett tájékoztatásból, korábbi pedagógiai, pszichológiai véleményekből rendelkezésre álló, illetőleg a fiatalkorú viselkedéséből, valamint egyéni beszélgetések során elhangzottakból szerzett információk figyelembevételével készítenek.

Az újonnan érkezett fiatalkorú elhelyezésére az intézet befogadó csoportot működtet, ahol fiatalkorú a végleges csoportba helyezéséről szóló döntés meghozataláig – legfeljebb azonban 30 napig – tartózkodik. Bűntársi elkülönítés esetén a befogadást általános nevelési csoport is elvégezheti, ilyen esetben a befogadással kapcsolatos teendőkről és a házirend elsajátításáról az általános nevelési csoport gondoskodik. A javítóintézet szakembereinek biztosítaniuk kell, hogy a fiatalkorúak ezekben az esetekben is ugyanazokban a szakmai programokban, képzésben, intézeti életre való felkészítésben részesüljenek és szakértői vizsgálaton, szocializációs folyamaton essenek át, mint a befogadó csoportba helyezett társaik.

A befogadó csoportban végzett tevékenység elemeit nem lehet szoros időrendbe állítani, mivel ezek végzése egyrészt folyamatos (pl.: a beilleszkedés segítése, a jogok és kötelezettségek, a házirend szabályainak megismertetése, a fiatalkorú motivációjának felkeltése, erősítése), másrészt például kiszámíthatatlan, hogy a fiatalkorú befogadás előtti életútjának feltérképezéséhez mikor érkeznek meg a bekért előzményi iratok vagy a fiatalkorút ért befogadási krízis, mikor realizálja a szakértői csoport pszichológiai vizsgálatát.

 

A környezettanulmány különös tekintettel térjen ki a fiatalkorú eddigi életútjára, baráti, illetve családi kapcsolataira, és lehetőség szerint megelőző bűnözői előéletére. Pártfogói felügyelet alatt álló személy esetén tartalmazza a fiatalkorúnak a pártfogást, megelőző és pártfogás alatt tanúsított magatartásáról való információkat.

 

6.1. Befogadási időszak

Bv.tv. 346. § (3) A nevelő egyéni nevelési tervet készít a fiatalkorú számára a befogadásakor készített szakértői vizsgálatok megállapításai, családi kapcsolatairól beszerzett tájékoztatás, a javítóintézetbe kerülése előtt készített pedagógiai, pszichológiai vélemények, valamint a befogadást követően tapasztalt viselkedése és az egyéni beszélgetések során szerzett információk figyelembevételével. Ha a fiatalkorúnak egyéni pszichológiai gondozásra is szüksége van, a pszichológus egyéni gondozási tervet készít.

350. § (1) A befogadott fiatalkorú elhelyezésére a javítóintézet befogadó csoportot működtet, ahol a fiatalkorú a végleges csoportba helyezéséről szóló döntés meghozataláig – legfeljebb azonban egyhónapig – tartózkodik.

(2) A fiatalkorú személyiségének, értelmi képességeinek, egészségi állapotának a feltárása érdekében a javítóintézet – jogszabályban meghatározott működési rend szerint – szakértői csoportot működtet, amelynek pszichológus, gyógypedagógus és orvos tagja végzi el a befogadáskor a szükséges vizsgálatokat.

(3) A szakértői csoport a vizsgálat eredményei alapján javaslatot tesz a javítóintézet igazgatójának a fiatalkorú végleges csoportba helyezésére és jelzi, ha a fiatalkorú fogyatékossága miatt gyógypedagógiai nevelésre szorul, vagy személyiségzavara, egészségi állapota miatt sajátos nevelést, oktatást, gyógyítást igényel.

 

Bv.tv. 346. § (3); 350. § (1)-(3)

ÖSSZEGZÉS

A javítóintézet beszerzi a fiatalkorú egyéni nevelési tervének elkészítéséhez szükséges dokumentumokat, információkat. A befogadás során – legfeljebb egy hónap időtartamra –a befogadó csoportba kerülést követő végleges csoportba helyezésre a szakértői csoport tesz javaslatot a tagjai – pszichológus, gyógypedagógus, orvos – által elvégzett vizsgálatok eredményei alapján.

 

 

Befogadási időszak tapasztalatainak összegzésére alkalmazott szempontsor:

Előzményi összefoglaló:

Rögzítésre kerülnek a befogadó beszélgetésen (1-5 nap) elmondott, továbbá az egyéni beszélgetéseken szerzett információk. Ezen információk kiegészülnek a beérkezett szakértői-, szakmai vélemények, korábbi iskolai tanulmányokról szerzett információkkal.

Javasolt szempontsor:

Bűncselekmény(ek)re vonatkozó adatok: letartóztatás elrendelésének oka (letartóztatotti részlegben a gyanú tárgyát képező bűncselekmény leírása nélkül), a fiatalkorú által korábban elkövetett bűncselekmények, folyamatban levő ügyek, pártfogolásra vonatkozó adatok, elterelés.

Szociális háttér jellemzői, családi körülményei:

Vér szerinti szülők szociális helyzete, életvitele, iskolai végzettsége, a fiatalkorú családban elfoglalt helye, testvérei, társas kapcsolatai, tágabb család jellemzői, ha ez releváns, családját érintő devianciák.

Gyermekvédelmi gondoskodásra vonatkozó adatok: családgondozás, családba fogadás, védelembe vételi családgondozás, ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel, gyámra, gondozási helyre vonatkozó adatok, szakmai vélemény, gyám által adott tájékoztatás összegzése.

Iskolai tanulmányok: befogadáskor osztályfoka, megelőzően helyzete a nevelési-oktatási intézmény(ek)ben, korábbi viselkedési zavarok, magántanulói státusz, évismétlések, sajátos nevelési igény.

Devianciák: dohányzás, alkohol-, kábítószer fogyasztás, suicid kísérlet.

Első benyomások, és egyéb a nevelő által, a fentieken kívül fontosnak tartott információk értékelése, összegzése.

Összefoglaló nevelői jellemzés:

A megfigyelések, tapasztalatok összegzésének szempontjai:

Beilleszkedés, alkalmazkodás: a fiatalkorú csoportban és intézményben elfoglalt helye, nevelőihez, társaihoz való viszonya, együttműködésre való hajlandósága, a nevelési módszerek hatása a fiatalkorú fejlődésére.

Magatartás: szabályismeret, szabálytartás, önirányítás, önszabályozás mértéke, önértékelés, jutalmazás, büntetés, (ha szükséges) a fegyelemsértés(ek) körülményei.

Foglalkozásokon megfigyelt teljesítménye, részvétele: feladatokhoz, feladathelyzethez való viszony, aktivitás, motiváció, érdeklődés. A közművelődési-, sport- és szabadidős foglalkozásokon tapasztalt képességei, részvétele, tájékozottsága. Sportfoglalkozásokon esetleges teljes, vagy részleges felmentése, annak indokai. Önkiszolgálás, önellátás jellemzői. Önelfoglaltság szervezése.

Kapcsolattartás: letartóztatotti részlegben kapcsolattartásra vonatkozó engedélyek, családdal való kapcsolat jellemzői, formái, mennyisége.)

 

6.2. 1.Állapotfelmérések – Új állapotfelmérés

Bv. tv. 378. § (1) Ha a fegyelmi eljárás során megállapítást nyer, hogy a fiatalkorú az intézet rendjét súlyosan megsértette, a fegyelmi bizottság indítványozza az igazgatónak a javítóintézeti tanács (a továbbiakban: intézeti tanács) összehívását.

                                                    A javítóintézeti tanács

Gyvt. 66/O. § (1) A Bv. tv. 378. § (1) bekezdése szerinti javítóintézeti tanács döntés-előkészítő testület, amely javaslatot tesz

a) az igazgatónak

aa) a fiatalkorú zárt jellegű javítóintézeti részlegben történő elhelyezésére vagy annak mellőzésére, a zárt jellegű javítóintézeti részlegben történő elhelyezés meghosszabbítására és az elhelyezés megszüntetésére,

ab) a fiatalkorú utógondozó részlegen való elhelyezésének engedélyezésére vagy a fiatalkorú erre irányuló kérelme elutasítására;

b) a büntetés-végrehajtási bírónak a fiatalkorú ideiglenes elbocsátására vagy annak mellőzésére.

(2) A javítóintézeti tanács legalább öt főből áll, elnöke az igazgató. A javítóintézeti tanács tagja valamennyi igazgató-helyettes, a növendékügyi iroda vezetője, az utógondozó, a fiatalkorú csoportnevelője, osztályfőnöke, szakoktatója vagy munkavezetője, továbbá tagja lehet az otthonvezető, a munkafoglalkoztatás vezetője, a szakértői csoport vezetője, az orvos és a pszichológus.

(3) A javítóintézeti tanács működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

(4) A javítóintézeti tanácsot a javítóintézet igazgatója hívja össze. A tanács összehívását bármelyik tag kezdeményezheti.

 

Bv. tv. 378. § (1); Gyvt. 66/O. § 

ÖSSZEGZÉS

A döntés-előkészítő javítóintézeti tanács javaslatot tesz az igazgatónak a zárt javítóintézeti részlegen való elhelyezésre, annak mellőzésére, hosszabbítására, vagy megszüntetésére, illetve az utógondozó részlegen való elhelyezés engedélyezésére, vagy a kérelem elutasítására, a büntetés-végrehajtási bírónak pedig a fiatalkorú ideiglenes elbocsátására vagy annak mellőzésére. A javítóintézeti tanács működési szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Háromhavonkénti állapotfelmérés, melyben a javítóintézeti tanács részvételével tartott értekezleten rögzítik, a fiatalkorúval kapcsolatban az eltelt időszak tapasztalatait, eredményeit/eredménytelenségét, és ennek alapján meghatározásra kerülnek a nevelés további céljai.

6.2. 1.1. Összefoglaló tájékoztató nevelési folyamat felülvizsgálatáról

Rendtartás 36. § (1)A javítóintézet félévente tájékoztatja a fiatalkorú törvényes képviselőjét, a fiatalkorú ügyében eljáró gyámhivatalt, valamint nevelésbe vett gyermek esetében a kapcsolattartásra jogosult szülőt a fiatalkorú magatartásának, szorgalmának alakulásáról, jutalmazásáról és fegyelmi büntetéséről.

(2) A javítóintézet a gyermek nevelésbe vétele ügyében eljáró gyámhivatalt az (1) bekezdésben foglaltakon túl a fiatalkorú és a kapcsolattartásra jogosult szülő közötti kapcsolat alakulásáról is tájékoztatja.

 

Rendtartás 36. § 

ÖSSZEGZÉS

A javítóintézet félévente tájékoztatással él a fiatalkorú magatartásának, szorgalmának alakulása, valamint jutalmazása és fegyelmi büntetése vonatkozásában az illetékes gyámhivatal, a törvényes képviselő, illetve, ha a törvényes képviselő a szülőtől eltérő személy, akkor a kapcsolattartásra jogosult szülő felé is.

Hathavonta készül állapotfelmérés, melyösszefoglalóan tartalmazza a nevelési, gondozási, fejlesztési folyamatról a pszichológus, orvos, oktató-nevelő, szakoktató, valamint csoportnevelő értékelését, véleményét és amelyet minden alkalommal tájékoztatásként az intézet megküld a törvényes képviselőnek, a fiatalkorú esetében eljáró gyámhivatalnak, nevelésbe vétel esetén a kapcsolattartásra jogosult szülőnek.

 

6.2.2. A fiatal intézeti életének színterei – Új csoportváltás

 

A javítóintézeti tanács közreműködésével hozott döntés alapján kerül sor a fiatalkorú nevelési csoportba helyezésére, a későbbiekben szükségessé válhat azonban különböző okok miatt a ennek felülvizsgálata.

A másik csoportba való áthelyezést kérheti egyrészről a fiatalkorú. A kérelmet írásban kell benyújtani, s meg kell indokolni. Amennyiben a fiatalkorú írni nem tud, kérelmét szóban is előterjesztheti.

A kérelmet, és annak indokoltságát a nevelő nem bírálhatja felül, de véleményezi és azt minden esetben továbbítani kell döntés előkészítésre a nevelési tanácskozás vezetőjének. A másik csoportba történő áthelyezést másrészről javasolhatja a csoportvezető nevelő, vagy a szakértői csoport tagja is.

 

Az áthelyezés főbb szempontjai:

– belső viszonyok a csoportban, a csoporton belüli szélsőséges perifériák;

– a fiatalkorú bűnbakképzés tárgya;

– agresszió célpontja;

– vezéregyéniség, aki uralja a csoportot;

– kezelhetetlen rivalizálás részese;

– klikkesedésben domináns szerepe van

 

6.3.4. Új szökés

Rendkívüli esemény

 Bv.tv.370. § (1)599 A javítóintézeti nevelés végrehajtása során bekövetkezett rendkívüli eseményről haladéktalanul értesíteni kell a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséget és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős minisztert.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendkívüli eseménynek minősül minden olyan esemény, amely a javítóintézet rendjét súlyosan sérti vagy veszélyezteti, így különösen a fiatalkorú szökése, az intézet területén elkövetett bűncselekmény, a fiatalkorú biztonsági elkülönítése, öngyilkossági kísérlete, balesete, halála.

377. § (1) A fiatalkorúnak a javítóintézetből, vagy engedélyezett távolléte alatt a kijelölt tartózkodási helyéről való engedély nélküli eltávozása, továbbá az engedélyezett távollét lejártával a javítóintézetbe való vissza nem térése – e fejezet alkalmazásában – szökésnek minősül. A szökés fegyelmi vétség.

(2)610 Szökés esetén a javítóintézet jelentést készít, és az igazgató a jelentés megküldésével haladéktalanul előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a fiatalkorúval szemben elfogatóparancs kibocsátására.

(3)611 A jelentés tartalmazza a fiatalkorú természetes személyazonosító adatait, az ügydöntő határozatot hozó bíróság megnevezését és határozatának számát, keltét, a fiatalkorú személyleírását, vélt feltalálási helyét és a szökés körülményeit. A jelentéshez mellékelni kell a fiatalkorú fényképét.

(4)612 A fiatalkorúnak a javítóintézetbe való önkéntes visszatéréséről – az elfogatóparancs visszavonása végett – a büntetés-végrehajtási bírót haladéktalanul, de legfeljebb huszonnégy órán belül értesíteni kell.

(5) A megszökött fiatalkorúval szemben fegyelmi eljárást kell indítani. A fegyelmi vétséget megállapító határozatot a fiatalkorú törvényes képviselője részére kézbesíteni kell.

(6) A szökésben töltött idő a javítóintézeti nevelés idejébe nem számít be.

(7) Szökés esetén a fiatalkorúnak a javítóintézetbe visszakerülésétől számított két hónapig nem engedélyezhető kimenő, eltávozás vagy szabadság.

 

Bv.tv. 370. § , 377. §

ÖSSZEGZÉS

Rendkívüli – a javítóintézet rendjét súlyosan sértő vagy veszélyeztető – esemény, így különösen a fiatalkorú szökése, az intézet területén elkövetett bűncselekmény, a fiatalkorú biztonsági elkülönítése, öngyilkossági kísérlete, balesete, halála esetén a javítóintézetnek haladéktalanul értesítenie kell a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséget és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős minisztert. Szökés – fegyelmi vétség – a fiatalkorú javítóintézetből, vagy engedélyezett távolléte alatt a kijelölt tartózkodási helyéről való engedély nélküli eltávozása, továbbá az engedélyezett távollét lejártával a javítóintézetbe való vissza nem térése. A szökésről készített jelentés megküldésével tesz az igazgató előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak elfogatóparancs kibocsátására, illetve a fiatalkorú önkéntes visszatérése esetén annak visszavonására is. A fiatalkorúval szemben fegyelmi eljárást kell indítani, illetőleg visszakerülésétől számított 2 hónapig nem engedélyezhető kimenő, eltávozás vagy szabadság.

Szökés fegyelmi vétség, ha a javítóintézeti nevelt a javítóintézetből, vagy az engedélyezett távollét alatt a kijelölt tartózkodási helyéről engedély nélkül eltávozott, vagy a távollét lejártával a javítóintézetbe jogellenesen nem tért vissza, valamint ha a javítóintézetből történő előállítása, más javítóintézetbe vagy egészségügyi intézménybe vagy onnan történő szállítása, illetve ott-tartózkodása során engedély nélküli távozott.

Eljárás szökés esetén:

Amennyiben a fiatalkorú az intézetből szökik, a fiatalkorú felügyeletét ellátó, vagy a szökést észlelő dolgozó az eseményt azonnal jelenti az igazgatónak, vagy az ügyeletes vezetőnek, illetve ezzel egy időben a rendészetnek.

A fiatalkorú szökési kísérlete estén a rendészet kísérletet tesz az elfogására.

Az igazgató, vagy az ügyeletes vezető, telefonon azonnal értesíti a rendőrséget, megadva a szökött személyleírását, személyi adatait, a szökés körülményeit, s vélt feltalálási helyét/helyeit.

Attól függően, hogy a fiatalkorú ellen folyamatban lévő büntetőeljárás mely szakaszban van, telefonon és írásban is értesíteni kell a rendelkezési jogkört gyakorló ügyészt, vagy bírót.

Javítóintézeti nevelésre utalt fiatalkorú intézetből történt szökése esetén, a szökésről a büntetés végrehajtási bírót kell értesíteni, aki elrendeli a fiatalkorú körözését.

A szökés egyéb típusai esetén (engedély nélküli távolmaradás) a fiatalkorú nevelője a szökés tényét jelzi az utógondozónak, aki írásban értesíti a rendőrséget, a törvényes képviselőt, a települési önkormányzatot, az illetékes megyei kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatát.

Értesítési kötelezettsége van az intézetnek a fent megjelölt szervek felé abban az esetben is, ha a fiatalkorú önként visszatért, vagy az intézet kutatta fel, és visszaszállította, vagy a rendőrség szállította be.

A letartoztatott szökése bűncselekmény.

A törvény által kizárt az ideiglenes elbocsátása annak a fiatalkorúnak, akinek a fegyelmi felelősségét a javítóintézet engedély nélküli elhagyása miatt legalább három alkalommal megállapították. Kivételesen a fiatalkorú megváltozott magatartására figyelemmel, az intézeti tanácsnak az ideiglenes elbocsátás esedékessége előtt két hónappal megtett előterjesztése alapján, a büntetés-végrehajtási bíró dönthet a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásáról is.

 

6.3.5. Új távollét

Bv.tv. 362. § (1) Kimenő hetente egyszer, legalább két óra és legfeljebb tizenkét óra időtartamban engedélyezhető, ha a fiatalkorú legalább egy hónapja a javítóintézetben tartózkodik.

(2) A kimenő időtartama a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít.

363. § (1) Eltávozás kéthetente, egy évben összesen harminc nap terjedelemben, alkalmanként legalább két napra, de legfeljebb öt napra engedélyezhető, amelybe az utazás időtartama is beszámít. Az első eltávozásra a befogadást követő két hónap elteltével kerülhet sor.

(2) Az eltávozás időtartama a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít.

364. § (1) Szabadság – a tanítási év rendjéhez igazodóan – évente összesen két alkalommal, az iskolai téli szünet idején legfeljebb tíz napra, az iskolai nyári szünet alatt legfeljebb huszonegy nap időtartamban engedélyezhető, feltéve hogy a fiatalkorú legalább két hónapja a javítóintézetben tartózkodik. Kivételesen, legfeljebb egy hétre, az a fiatalkorú is hazaengedhető, aki egy hónapja tartózkodik az intézetben.

(2) A szabadság engedélyezése előtt be kell szerezni a fiatalkorút a szabadság alatt fogadó szülő, gyám vagy más hozzátartozó nyilatkozatát arról, hogy a fiatalkorú lakhatását, ellátását, felügyeletét ez idő alatt biztosítja, továbbá vállalja az utazás költségeit, és gondoskodik a fiatalkorú visszatéréséről az intézetbe.

(3) Az utazás költségei a fiatalkorú kérelmére zsebpénzéből vagy letéti pénzéből is biztosíthatók. Ha az utazás költségei sem az előző módon, sem a fogadó szülő, gyám vagy más hozzátartozó által nem biztosítottak, azokat a javítóintézet megelőlegezheti.

(4) A szabadságon töltött idő a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít.

366. § (1) A hozzátartozó igazolt súlyos betegsége vagy halála esetén az igazgató – a 363. § szerinti eltávozáson kívül – öt nap rendkívüli eltávozást engedélyezhet, amelybe az utazás ideje is beszámít.

(2) A rendkívüli eltávozás időtartama a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít.

(3) A letéti pénzzel nem rendelkező fiatalkorú részére az utazás költségeit a javítóintézet biztosítja.

 

Bv. tv. 362-364.§ 366.§

ÖSSZEGZÉS

A javítóintézeti neveltek a következőben felsorolt jogszabályban meghatározott formában és időre hagyhatják el a javítóintézetet. Kimenő egy hónap elteltével heti egy alkalommal 2 és 12 óra közti időtartamban; eltávozás két hónap után kéthetente, 2 és 5 nap közti – de évente legfeljebb 30 nap – időtartamban; szabadság pedig évente két alkalommal különböző időtartamokban – téli szünetben legfeljebb 10 nap, nyári szünetben legfeljebb 21 nap – engedélyezhető. Kivételesen szabadság annak is engedélyezhető egy hétre, aki még csak 1 hónapot töltött bent az intézetben. Szabadság engedélyezése előtt nyilatkozat beszerzése szükséges a fogadó szülő, gyám, vagy más hozzátartozó részéről, hogy a fiatalkorú lakhatását, felügyeletét biztosítja, vállalja az utazás költségeit, és gondoskodik a visszatéréséről. A fiatalkorú részére engedélyezhető 30 nap eltávozáson kívül 5 nap rendkívüli eltávozás engedélyezhető hozzátartozó súlyos betegsége, halála esetén.

Jutalom szabadság

Jutalom eltávozás

 

A javítóintézeti nevelés végrehajtása során lehetőség van arra, hogy a törvényben meghatározott idejű javítóintézetben tartózkodást követően a fiatalkorúak rövidebb-hosszabb időre elhagyják a javítóintézetet attól függően, hogy azt nekik milyen formában – kimenő, eltávozás, szabadság, vagy rendkívüli eltávozás – és időtartamban engedélyezték. Természetesen a távollétek formája, időtartama fokozatos és arányban van a fiatalkorú megbízhatóságával, addig mutatott együttműködő képességével. Jó magaviseletért jutalom kimenő, eltávozás és szabadság is engedélyezhető számukra, mely jól alkalmazható, fontos és hatékony motivációs eszköz. Ezzel egyidejűleg pedig a szökéstől komoly visszatartó erővel is bír, hiszen a visszakerülésüket követően 2 hónapig kizárják magukat ezekből a lehetőségekből.

 

6.4.1.Jutalmazás és büntetés – Új jutalom

Bv. tv.373. § (1) A fiatalkorú magatartásáért, vagy a tanulásban, a munkában elért eredményeiért, továbbá rendkívüli helyzetben tanúsított helytállásáért jutalomban részesíthető.

(2) A jutalmazás formái:

a) nevelői dicséret,

b) igazgatói dicséret,

c) tárgyjutalom,

d) korábban kiszabott fegyelmi büntetés elengedése vagy enyhítése,

e) egyéni vagy csoportos kulturális vagy sportrendezvényen való részvétel engedélyezése,

f) kimenő engedélyezése,

g) eltávozás engedélyezése,

h) szabadság engedélyezése.

(3)607 A jutalom kimenő havonta egyszer legfeljebb tizenkét óra időtartamban, a jutalom eltávozás évente két alkalommal legfeljebb öt napra, a jutalom szabadság évente egy alkalommal legfeljebb tíz napra adható. A jutalom kimenő, eltávozás és szabadság a kapcsolattartásként engedélyezett kimenő, eltávozás és szabadság tartamán felül adható, és az a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít.

(4) A (2) bekezdés b)–h) pontjában megjelölt jutalmazási forma alkalmazására az igazgató jogosult.

Rendtartás 6. § (1) A javítóintézet nevelési alapdokumentuma a javítóintézetben folyó nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazó szakmai program. A javítóintézet szakmai programját a nevelőtestület fogadja el.

35. § (1) A jutalmazás formái közül a nevelői dicséretet a nevelő, az osztályfőnök és a szakoktató alkalmazhatja.

(2) Az igazgató

a) az igazgatói dicséret, a tárgyjutalom, a korábban kiszabott fegyelmi büntetés elengedése vagy enyhítése, az egyéni vagy csoportos kulturális vagy sportprogram biztosítása és a jutalom kimenő engedélyezése jutalmazási formát a nevelő, az osztályfőnök vagy a szakoktató javaslata alapján,

b) a jutalom eltávozás vagy a jutalom szabadság engedélyezése jutalmazási formát a nevelő, az osztályfőnök vagy a szakoktató együttes javaslata alapján

alkalmazza.

(3) A jutalom kimenő, a jutalom eltávozás és a jutalom szabadság tekintetében a 38. és 39. §-ban a kapcsolattartási célú kimenőre, eltávozásra vagy szabadságra meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell.

 

Bv. tv.373. §, Rendtartás 6.§, (1) 35. §

ÖSSZEGZÉS

A fiatalkorú a törvényben meghatározott különböző – nevelői dicséret, igazgatói dicséret, tárgyjutalom, korábban kiszabott fegyelmi büntetés elengedése vagy enyhítése, egyéni vagy csoportos, kulturális vagy sportrendezvényen való részvétel engedélyezése, kimenő, eltávozás, szabadság engedélyezése – formában jutalomban részesíthető magatartásáért, a tanulásban, munkában elért eredményeiért, továbbá rendkívüli helyzetben tanúsított helytállásáért

 

 

6.4.2. Jutalmazás és büntetés – Új büntetés

Bv. tv. 374. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a fiatalkorú, ha a kötelességét neki felróható módon megszegi, vagy vét a javítóintézeti rendtartás vagy a javítóintézet házirendje ellen, továbbá ha a javítóintézetből megszökik.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorúval szemben a kiszabható fegyelmi büntetések:

a) nevelői figyelmeztetés,

b) az igazgatói megrovás,

c) az egyes társas szórakozástól, programtól vagy rendezvénytől eltiltás, amely legfeljebb egy hónapra vonatkozhat,

d) a kimenő megvonása, amely legfeljebb két hónapra vonatkozhat,

e) az eltávozás megvonása, amely legfeljebb három hónapra vonatkozhat,

f) a soron következő szabadságból való kizárás,

g) zárt jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezés.

(3)608 A (2) bekezdés b)–f) pontjában írt fegyelmi büntetések együttesen is alkalmazhatók.

(4) A (2) bekezdés g) pontja szerinti fegyelmi büntetést határozatban kell elrendelni.

Rendtartás42. § (1) A fegyelmi bizottság tagja

a) az e feladattal megbízott igazgató-helyettes,

b) a növendékügyi előadó, és

c) a fiatalkorú csoportnevelője, vagy – a csoportnevelő távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a fegyelmi vétség őellene irányult – az igazgató által kijelölt nevelő.

(2) A fegyelmi bizottság az eljárás során

a) feltárja a fegyelmi vétség elkövetésének okát, módját, körülményeit, a fegyelmi eljárás alá vont fiatalkorú indítékait és felelősségének mértékét,

b) a Bv. tv. 376. § (2) bekezdése szerinti esetben felajánlhatja a közvetítői eljárás lehetőségét az érintett fiatalkorúak számára,

c) közvetítői eljárás igénybevétele esetén tájékoztatja az érintetteket a fegyelmi eljárás vagy a fegyelmi büntetés felfüggesztéséről, illetve annak folytatásáról,

d) a Bv. tv. 378. § (1) bekezdése szerinti esetben indítványozza, hogy az igazgató hívja össze a javítóintézeti tanácsot.

(3) A fegyelmi bizottságnak nem tagja a közvetítői eljárást lefolytató javítóintézeti szakember.

(4) A fegyelmi eljárás során meg kell hallgatni az eljárás alá vont fiatalkorút, valamint az ügyben érintett más fiatalkorút vagy javítóintézeti dolgozót. A javítóintézet – a fiatalkorú kérésére – biztosítja, hogy a meghallgatás során jelen legyen a javítóintézetnek a fiatalkorú által kért dolgozója.

(5) A meghallgatásról a fegyelmi bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet minden meghallgatott aláír.

(6) A sértett és az eljárás alá vont fiatalkorú közvetítői eljáráshoz való hozzájárulását is jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(7) A közvetítői eljárást lefolytató javítóintézeti szakember

a) írásba foglalja a fiatalkorúak megállapodását, ha az megfelel a Bv. tv. 376. § (4) bekezdése szerinti feltételeknek, vagy

b) megállapodás hiányában ennek tényét – az ok megjelölésével – írásban közli a fegyelmi bizottsággal.

43. § (1) A fegyelmi bizottság írásba foglalt, többségi határozattal

a) fegyelmi büntetést szab ki – ide nem értve a zárt jellegű intézeti részlegben való elhelyezés büntetést –, ha a fiatalkorú felelőssége a vétség elkövetésében megállapítható,

b) az eljárást fegyelmi büntetés kiszabása nélkül lezárja, ha a fiatalkorú felelőssége a vétség elkövetésében nem állapítható meg, vagy

c) közvetítői eljárás igénybevétele esetén dönt a fegyelmi eljárás vagy a fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről, illetve annak folytatásáról.

(2) A fegyelmi eljárásban hozott határozat tartalmazza a fiatalkorú nevét, személyi adatait, a fegyelmi vétséget, a kiszabott büntetés nemét és annak tartamát vagy a büntetés kiszabása mellőzésének tényét, a jogorvoslati jogról való kioktatást, továbbá a döntés indokolását. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a határozat mellékletét képezi a fiatalkorúak hozzájárulása, a 42. § (7) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás, vagy az annak hiányára vonatkozó, a 42. § (7) bekezdés b) pontja szerinti értesítés.

(3) A fegyelmi határozatot a bizottság szóban is ismerteti a fiatalkorúval, a fiatalkorú számára érthető megfogalmazásban.

(4) A fegyelmi bizottság határozata ellen – az (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés kivételével – a fiatalkorú a javítóintézet igazgatójánál panasszal élhet. Az igazgató a panaszt öt munkanapon belül megvizsgálja, és dönt a határozatban foglaltak helybenhagyásáról, a határozatban kiszabott büntetés megsemmisítéséről, vagy más fegyelmi büntetés kiszabásáról. A fegyelmi határozat felülbírálata során az igazgató a határozatban foglaltaknál szigorúbb büntetést nem szabhat ki.

(5) A fegyelmi büntetés kiszabásának tényét, a kiszabott büntetés formáját, valamint a meghatározott időre szóló büntetés időtartamát a fiatalkorú személyi adatlapján fel kell tüntetni.

 

Rendtartás6. § (1) A javítóintézet nevelési alapdokumentuma a javítóintézetben folyó nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazó szakmai program. A javítóintézet szakmai programját a nevelőtestület fogadja el. A szakmai program tartalmazza

a) a javítóintézet nevét, székhelyét;

b) a javítóintézetben ellátott fiatalkorúak és a javítóintézet utógondozói részlegén ellátottak nevelési, ellátási szükségleteit;

c) a javítóintézeti ellátás, illetve a javítóintézet utógondozói részlegén történő ellátás célját, alapelveit, feladatait, továbbá azok gondozási, nevelési, ellátási, képzési, fejlesztési és terápiás célú tevékenységeit;

d) a javítóintézeten belüli és a más intézményekkel történő együttműködés módját;

e) a javítóintézetben ellátott fiatalkorúak jogainak védelmével és kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos feladatokat és módszereket;

f) az 1. mellékletben meghatározott munkakörben és a feladatellátás érdekében létesített további munkakörökben foglalkoztatottak

fa) szakmai felkészültsége biztosításának módját és formáit,

fb) antidiszkriminációs oktatására, az elsajátított ismeretek, kompetenciák gyakorlati alkalmazására és a megvalósítás ellenőrzésére vonatkozó tervet; valamint

g) az utánkövetés célját, alapelveit, feladatait, módszereit, ha a javítóintézet utánkövetést végez.

 

Ez alapján saját belső jutalmazási szabályzat, mely további pedagógiai célzatú jutalmazási büntetési formákat állapít meg.

 

Rendtartás6. § , 41-43. § ; Bv. tv.374. § 

ÖSSZEGZÉS

Fegyelmi vétség esetén – ha a fiatalkorú kötelességét neki felróható módon megszegi, vagy vét a javítóintézeti rendtartás vagy a javítóintézet házirendje ellen, ha a javítóintézetből megszökik – fegyelmi büntetés – nevelői figyelmeztetés, az igazgatói megrovás, az egyes társas szórakozástól, programtól vagy rendezvénytől eltiltás, amely legfeljebb egy hónapra vonatkozhat, a kimenő megvonása, amely legfeljebb két hónapra vonatkozhat, az eltávozás megvonása, amely legfeljebb három hónapra vonatkozhat, a soron következő szabadságból való kizárás, zárt jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezés – szabható ki. A fegyelmi bizottság fegyelmi eljárást folytat le a fegyelmi vétség elkövetésének oka, módja és körülményei feltárása végett, melynek érdekében meghallgatja a fiatalkorút és az ügyben érintett más személyeket. A fiatalkorút közvetítői eljárás lehetőségéről és annak következményeiről tájékoztathatja. A fegyelmi bizottság határozatában fegyelmi büntetést szab ki, annak kiszabása nélkül zárja le az eljárást, közvetítői eljárás igénybevétele esetén pedig a fegyelmi eljárás vagy a fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről, illetve annak folytatásáról dönt. A szóban ismertetett határozat ellen a fiatalkorú panasszal élhet. A fegyelmi büntetéseken kívüli egyéb büntetéseket tartalmazhat a szakmai program az ellátott fiatalkorúak jogaink védelmével és kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos feladatok és módszerek leírása körében.

Szökés vétségének elkövetésekor közvetítői eljárás nem alkalmazható

A fegyelmi büntetések, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai

Fegyelmi vétséget követ el a fiatalkorú, ha a kötelességét neki felróható módon megszegi, vagy vét a javítóintézeti rendtartás vagy a javítóintézet házirendje ellen, továbbá ha a javítóintézetből megszökik.

 

Fegyelmi eljárás alapját képező fegyelmi vétség különösen:

a fiatalkorú szökési kísérlete, vagy szökése,

fizikai erőszak, vagy folyamatos lelki terror alkalmazása,

szándékos rongálás, károkozás (berendezések, eszközök, felszerelések, ruházat, biztonságtechnikai eszközök),

minden olyan, a fiatalkorú által előidézett jelentős esemény, amely az intézet rendjének szándékos megzavarását okozza (lopás, felbujtás, tiltott eszközök elrejtése, stb.).

 

A fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorú felelősségét fegyelmi eljárás keretében kell vizsgálni. Az eljárást a fegyelmi vétség elkövetésétől, illetve ismertté válásától, szökés esetén a fiatalkorúnak az intézetbe történő visszakerülését követő három napon belül meg kell indítani és öt napon belül be kell fejezni.

 

Az eljárást, háromtagú, fegyelmi bizottság folytatja le, tagjai:

az e feladattal megbízott igazgatóhelyettes,

a növendékügyi előadó,

a fiatalkorú csoportnevelője vagy indokolt esetben az igazgató által kijelölt nevelő,

 

A fegyelmi bizottságnak nem tagja a közvetítői eljárást lefolytató javítóintézeti szakember.

 

A fegyelmi eljárás megindításának és lefolytatásának rendje, és szabályai

A fegyelmi vétség elkövetéséről, a Házirend megsértéséről, illetve az elkövetés, vagy vétség ismertté válásának időszakában a fiatalkorúakért közvetlenül felelős jelenlévő dolgozó köteles a szolgálata idején, vagy annak közvetlen lezárásakor szóban és írásban jelentést tenni közvetlen felettesének, aki a megismert részletek alapján javaslatot tesz az igazgató, ill. a feladattal megbízott igazgatóhelyettes felé a fegyelmi eljárás megindítására.

 

Az eljárás során meg kell hallgatni a fegyelmi eljárás alá vont fiatalt és az ügyben érintett más fiatalt vagy intézeti dolgozót. A meghallgatásról a fegyelmi bizottság jegyzőkönyvet készít, melyet minden meghallgatottnak alá kell írnia.

 

A meghallgatás során fel kell tárni az elkövetés okát és módját, a fiatalkorú indítékait, felelősségének mértékét, valamint az elkövetés egyéb lényeges körülményeit.

 

A fegyelmi bizottság, írásba foglalt, többségi határozattal:

fegyelmi büntetést szab ki, ha a fiatal felelőssége megállapítható a vétség elkövetésében,

az eljárást büntetés kiszabása nélkül lezárja, ha a fiatal felelőssége nem állapítható meg, vagy

közvetítői eljárás igénybevétele esetén dönt a fegyelmi eljárás vagy a fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről, illetve annak folytatásáról.

 

Fegyelmi büntetések:

nevelői figyelmeztetés,

igazgatói megrovás,

egyes társas szórakozástól, programtól vagy rendezvénytől eltiltás (legfeljebb egy hónapra vonatkozhat),

kimenő meghatározott időre való megvonása (legfeljebb két hónapra vonatkozhat),

eltávozás meghatározott időre való megvonása (legfeljebb három hónapra vonatkozhat),

a soron következő szabadságból való kizárás,

zárt jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezés.

 

Kimenő és szabadság meghatározott időre való megvonása együttesen is alkalmazhatók, a büntetés kiszabását a fiatalkorú személyi adatlapján fel kell tüntetni.

 

Alapelvek a büntetés kiszabásánál:

 

igazodjon a vétség súlyához,

igazodjon a fiatalkorú személyiségéhez, életkorához,

tekintetbe kell venni a korábbi fegyelmi vétségek számát és súlyát,

enyhítő körülmény a fiatalkorú belátása, őszinte megbánása, az eljárás során tanúsított együttműködése,

kollektív büntetés nem alkalmazható; amennyiben a vétség elkövetésében több fiatalkorú érintett, a felelősség mértékét és a büntetést egyénileg kell megállapítani,

 a fegyelmi büntetés nem lehet megszégyenítő, megalázó, nem alkalmazható testi fenyítés, élelem és ruházat csökkentése vagy megvonása.

 

A határozat tartalmazza a fiatalkorú nevét, személyi adatait, a fegyelmi vétséget, a kiszabott büntetés nemét és annak tartamát, vagy a büntetés kiszabása mellőzésének tényét, a jogorvoslati jogról való kioktatást, továbbá a döntés indokoltságát. A fegyelmi határozatot a bizottság szóban is ismerteti a fiatalkorúval.

 

A határozat ellen a fiatalkorú az intézet igazgatójánál panasszal élhet. Az igazgató a panaszt öt munkanapon belül megvizsgálja, és a határozatot helybenhagyja, vagy a kiszabott büntetést megsemmisíti, vagy más büntetést szab ki.

 

A korábban kiszabott fegyelmi büntetés enyhítő vagy elengedhető, ha a fiatalkorú magatartásában, teljesítményében tartósan pozitív változás következik be, illetve valamilyen kiemelkedő eredményt ér el valamilyen területen. Ennek alkalmazása az igazgató vagy erre felhatalmazott helyettese jogkörébe tartozik.

 

A fentiek alkalmazására a csoportvezető nevelő, az osztályfőnök vagy a szakoktató tehet javaslatot.

 

Amennyiben a fegyelmi eljárás tárgya szándékos károkozás, s ennek tényét a fegyelmi bizottság az eljárás során egyértelműen megállapítja, a kártérítésről külön határozatot kell készíteni a gazdasági csoport bevonásával.

6.4.3. Jutalmazás és büntetés – Új pedagógiai célzatú jutalom



6.4.4. Jutalmazás és büntetés – Új pedagógiai célzatú büntetés



6.4. 5. Összegzés – Jutalmak



6.4. 6. Összegzés – Büntetések



6.4.7. Új Jellemzés

Bv.tv 380.§ (3) Az ideiglenes elbocsátásra, annak esedékességét megelőző két hónappal, az intézeti tanács tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. Az előterjesztéshez a nevelő és a pszichológus véleményét mellékelni kell. Az előterjesztésben javaslatot kell tenni az ideiglenes elbocsátás időpontjára és arra, hogy a pártfogó felügyelet alatt milyen külön magatartási szabályok megállapítása segítené a fiatalkorú helyes irányú fejlődését.

 

Rendtartás 27. § (1) Hatósági megkeresésre a fiatalkorúról a nevelő pedagógiai véleményt (a továbbiakban: nevelői vélemény), a pszichológus pszichológiai véleményt készít.

46. § (1) Az utógondozó az elbocsátás előkészítése során tájékoztatást kér a csoportnevelőtől, a pszichológustól a fiatalkorú magatartásáról, iskolai eredményéről, munkavégzéséről, személyiségállapotáról és továbbtanulásra vagy munkavégzésre való alkalmasságáról, továbbá meghallgatja a fiatalkorút az elbocsátás utáni terveiről.

48. § (1) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a fiatalkorú ideiglenes elbocsátását rendeli el, a javítóintézet erről a pártfogó felügyelet ellátása céljából haladéktalanul értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot. Az értesítéshez csatolni kell a büntetés-végrehajtási bírói végzést, valamint a fiatalkorúról készített nevelői véleményt és pszichológiai véleményt.

52. § (vélemény utógondozói ellátás kérésekor)

(2) A fiatalkorú kérelme esetén a javítóintézeti tanács az utógondozónak a 46. § (1) bekezdése szerint kialakított véleménye, szükség esetén a nevelői vélemény és a pszichológiai vélemény alapján javaslatot terjeszt elő az igazgatónak a fiatalkorú utógondozói részlegen való elhelyezéséről.

 

Rendtartás 27.§ 46.§,48.§ Bv. tv.380. § (3) 

ÖSSZEGZÉS

A javítóintézet hatósági megkeresésre, illetőleg az ideiglenes elbocsátás elrendeléséhez szükséges előterjesztéshez pedagógiai (nevelői) jellemzést készít a fiatalkorúról.

A jellemzés javasolt szempontsora:

Előzményi összefoglaló:

Szociális háttér jellemzői, családi körülményei:

Vér szerinti szülők szociális helyzete, életvitele, iskolai végzettsége, a fiatalkorú családban elfoglalt helye, testvérei, társas kapcsolatai, tágabb család jellemzői, ha ez releváns, családját érintő devianciák.

Gyermekvédelmi gondoskodásra vonatkozó adatok: családgondozás, családba fogadás, védelembe vételi családgondozás, ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel, gyámra, gondozási helyre vonatkozó adatok, szakmai vélemény, gyám által adott tájékoztatás összegzése.

Iskolai tanulmányok: befogadáskor osztályfoka, megelőzően helyzete a nevelési-oktatási intézmény(ek)ben, korábbi viselkedési zavarok, magántanulói státusz, évismétlések, sajátos nevelési igény.

Devianciák: dohányzás, alkohol-, kábítószer fogyasztás, suicid kísérlet.

Első benyomások, és egyéb a nevelő által, a fentieken kívül fontosnak tartott információk értékelése, összegzése.

Jelenlegi összefoglaló:

Beilleszkedés, alkalmazkodás: a fiatalkorú csoportban és intézményben elfoglalt helye, nevelőihez, társaihoz való viszonya, együttműködésre való hajlandósága, a nevelési módszerek hatása a fiatalkorú fejlődésére.

Magatartás: szabályismeret, szabálytartás, önirányítás, önszabályozás mértéke, önértékelés, jutalmazás, büntetés, (ha szükséges) a fegyelemsértés(ek) körülményei.

Foglalkozásokon megfigyelt teljesítménye, részvétele: feladatokhoz, feladathelyzethez való viszony, aktivitás, motiváció, érdeklődés. A közművelődési-, sport- és szabadidős foglalkozásokon tapasztalt képességei, részvétele, tájékozottsága. Sportfoglalkozásokon esetleges teljes, vagy részleges felmentése, annak indokai. Önkiszolgálás, önellátás jellemzői. Önelfoglaltság szervezése.

Kapcsolattartás: letartóztatotti részlegben kapcsolattartásra vonatkozó engedélyek, családdal való kapcsolat jellemzői, formái, mennyisége.)

6.4.8. Összegzés – jellemzések

 

A nevelési folyamatot lezáró dokumentum az összefoglaló nevelői jellemzés.

A nevelői jellemzés a bírósági tárgyaláson nagy jelentőséggel bír az ítélet meghozatalában, így különösen a bíró abbéli meggyőződésének megerősítésében, hogy intézkedést alkalmazzon, vagy büntetést szabjon ki a fiatalkorúval szemben. Éppen ezért ennek a ténynek a tudatosítása hatékony eszköz a letartóztatottak viselkedésének, szabálykövetésének alakításában, de hasonlóan jól alkalmazható a javítóintézeti neveltek körében az ideiglenes elbocsátás kedvezményére való alkalmasság megállapításának feltételeként. Tartalmát tekintve a nevelési részlegekben keletkezett vélemények összegző értékelését tartalmazza a 7.1., a 7.1.1., a 7.2., és a 7.2.2., összefoglalása alapján.

 

6.5.1. Elbocsátási időszak

Bv.tv.380. § (1) A fiatalkorút a Btk. 121. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a javítóintézetből ideiglenesen el kell bocsátani, ha a javítóintézeti nevelés alatti magatartására tekintettel alaposan feltehető, hogy a fiatalkorú helyes irányú fejlődése a javítóintézeti elhelyezés nélkül is elérhető. A bíróság az ideiglenes elbocsátással egyidejűleg a fiatalkorút pártfogó felügyelet alá helyezi.

(2) Kizárt az ideiglenes elbocsátása annak a fiatalkorúnak, akinek a fegyelmi felelősségét a javítóintézet engedély nélküli elhagyása miatt legalább három alkalommal megállapították. Kivételesen, a fiatalkorú megváltozott magatartására figyelemmel, az intézeti tanácsnak az ideiglenes elbocsátás esedékessége előtt két hónappal megtett előterjesztése alapján a büntetés-végrehajtási bíró dönthet a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásáról. Ilyen kérelemmel a fiatalkorú, a védője és a törvényes képviselője is élhet.

(3) Az ideiglenes elbocsátásra, annak esedékességét megelőző két hónappal, az intézeti tanács tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. Az előterjesztéshez a nevelő és a pszichológus véleményét mellékelni kell. Az előterjesztésben javaslatot kell tenni az ideiglenes elbocsátás időpontjára és arra, hogy a pártfogó felügyelet alatt milyen külön magatartási szabályok megállapítása segítené a fiatalkorú helyes irányú fejlődését.

(4) Az ideiglenes elbocsátás véglegessé válik, ha a fiatalkorú annak tartama alatt betölti a huszonegyedik életévét.

(5)613 A javítóintézet a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának várható időpontjáról legalább két hónappal korábban értesíti a fiatalkorú lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot, és a pártfogó felügyelővel együttműködve előkészíti az ideiglenes elbocsátást.

(6) Az ideiglenes elbocsátás előkészítése során

a) a javítóintézet annak esedékessége előtt legalább három hónappal a külön magatartási szabályok előírása érdekében a büntetés-végrehajtási bírónál pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére javaslatot tehet,

b)614 a fiatalkorú családját, gondozását ellátó nagykorú személyt fel kell készíteni a fiatalkorú visszafogadására, vagy ha a családba való visszatérés nem lehetséges, megfelelő elhelyezéséről kell gondoskodni, nagykorúsága elérése esetén elő kell segíteni, hogy – legalább – lakhatása biztosítva legyen,

c) elő kell segíteni továbbá azt, hogy a fiatalkorú folytathassa tanulmányait vagy munkába álljon.

(7) A pártfogó felügyelő az (5) bekezdés szerinti értesítés időpontjától kezdődően a fiatalkorúval rendszeres kapcsolatot tarthat.

381. § (1)615 Az ideiglenes elbocsátást meg kell szüntetni, ha a fiatalkorú a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. Ha a magatartási szabályok megszegése miatt az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének lehet helye, a pártfogó felügyelő vagy a rendőrség – a pártfogó felügyelő egyidejű értesítése mellett – a bizonyítási eszközök megjelölésével a megszüntetés érdekében az ügyészséghez fordul.

(2) Ha az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú javítóintézeti nevelésének folytatását vagy ideiglenes foganatba vételét rendelték el, a fiatalkorút az az intézet fogadja vissza, amelyikből elbocsátották.

382. § (1) Ha a fiatalkorú a huszonegyedik életévét betöltötte, az igazgató a javítóintézetből elbocsátja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül megszűnik a javítóintézeti nevelés, ha

a) a bíróság által meghatározott tartama letelt,

b) a fiatalkorút a javítóintézeti nevelés tartama alatt szabadságvesztésre ítélik (Btk. 122. §).

(3) A végleges elbocsátás várható időpontja előtt a javítóintézet – a gyermekjóléti szolgálat segítségével – előkészíti, megszervezi és segíti a fiatalkorú családjába való visszatérését, vagy ha ez nem lehetséges, önálló életének megkezdését, munkaerő-piaci elhelyezkedését, szükség esetén átképzését. A családjába visszatérni nem tudó fiatalkorú részére a javítóintézet lakhatási lehetőséget keres.

383. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú elbocsátása vagy ideiglenes elbocsátása előtt hatvan nappal a törvényes képviselőt értesíteni kell.

(2) A fiatalkorút szabadítása esetén a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőnek vagy a gyámnak kell átadni a javítóintézet székhelyén. A törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása esetén a fiatalkorú kísérő nélkül hagyhatja el a javítóintézetet.

(3) Ha a fiatalkorú szülőjéhez vagy gyámjához történő hazatérésére megtett intézkedések nem vezetnek eredményre, akkor a javítóintézet megkeresi a gyámhatóságot a szükséges gyermekvédelmi intézkedés megtétele érdekében.

(4) Ha a fiatalkorú törvényes képviselője nem jelent meg az átvétel érdekében és nem járult hozzá a fiatalkorú kísérő nélküli eltávozásához, a javítóintézet haladéktalanul megkeresi a fiatalkorú ideiglenes elhelyezése érdekében a gyermekek védelméről szóló törvényben feljogosított szervet és gondoskodik a fiatalkorúnak az ideiglenes hatályú elhelyezéséről rendelkező határozatban megjelölt gondozási helyre történő szállításáról.

(5) Ha a nevelésbe vett fiatalkorú szabadulásakor a gyermekvédelmi gyám nem jelent meg a fiatalkorú átvétele érdekében, a javítóintézet haladéktalanul értesíti a fiatalkorú gyermekvédelmi gyámját működtető területi gyermekvédelmi szakszolgálatot a fiatalkorú gondozási helyére történő szállításának megszervezése érdekében.

(6) Az elbocsátáskor vagy ideiglenes elbocsátáskor a fiatalkorú részére kell kiadni a letéti pénzét, a letétként kezelt értéktárgyait, a saját ruházatát, továbbá a személyazonosító igazolványát, iskolai bizonyítványát, valamint az elbocsátó levelét.

Gyvt. 135.§ d (adatvédelem)

Rendtartás 46. § (1) Az utógondozó az elbocsátás előkészítése során tájékoztatást kér a csoportnevelőtől, a pszichológustól a fiatalkorú magatartásáról, iskolai eredményéről, munkavégzéséről, személyiségállapotáról és továbbtanulásra vagy munkavégzésre való alkalmasságáról, továbbá meghallgatja a fiatalkorút az elbocsátás utáni terveiről.

(2) Az utógondozó annak érdekében, hogy megismerje a fiatalkorú számára az elbocsátás után rendelkezésre álló lakhatási, munkavégzési vagy továbbtanulási lehetőségeket, megkeresi a fiatalkorú családját, a 18 év alatti fiatalkorú esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézményt vagy személyt (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat), valamint a fiatalkorú érdekében a pártfogó felügyelői szolgálatot, és ezzel egyidejűleg tájékoztatást ad a fiatalkorú magatartásáról, iskolai előmeneteléről, elbocsátás utáni terveiről.

(3)29 Az utógondozó felveszi a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal a fiatalkorú munkába állítása vagy átképzése ügyében. Ha a fiatalkorú folytatni kívánja tanulmányait, eljár a fiatalkorú beiskolázása érdekében.

(4) Az utógondozó a nevelésbe vett gyermek érdekében felveszi a kapcsolatot a gyermekvédelmi gyámmal a gondozási helyre történő visszafogadás érdekében, és szükség esetén a gyermekvédelmi gyámmal együttműködve segíti a 18. életévét betöltött fiatalkorút a Gyvt. 87. § (3) bekezdése szerint az utógondozói ellátás és az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtásában.

(5)30 A javítóintézet a 18 év alatti fiatalkorú végleges elbocsátása esetén az elbocsátás várható időpontjáról tájékoztatja a fiatalkorú lakóhelye szerinti gyámhivatalt, és ezzel egyidejűleg megküldi a fiatalkorúról készített nevelői véleményt.

(6) A javítóintézet és az utógondozó a fiatalkorú elbocsátásának várható időpontját megelőzően három hónappal megteszi az előkészítés érdekében az (1)–(4) bekezdés szerinti intézkedéseket.

 

ÖSSZEGZÉS

A javítóintézeti neveltek elbocsátása lehet ideiglenes, vagy végleges. Végleges, ha a fiatalkorú a 21. életévét betöltötte, vagy az intézkedés bíróság által meghatározott tartalma letelt, vagy ha fiatalkorút a javítóintézeti nevelés tartalma alatt szabadságvesztésre ítélik. Ideiglenes elbocsátásra a büntetés-végrehajtási bíró kizáró ok hiányában, a törvényi feltételek fennállásának megállapítását követő engedélyezése esetén kerülhet sor. Feltételei, hogy a fiatalkorú az intézkedés fele részét, de legalább egy évet eltöltött az intézetben és magatartására tekintettel alaposan feltehető, hogy a fiatalkorú helyes irányú fejlődése a javítóintézeti elhelyezés nélkül is elérhető. A várható időpontot megelőző 2-3 hónapban történik ideiglenes elbocsátás előkészítése. Ez idő alatt a javítóintézet a külön magatartási szabályok előírása érdekében a büntetés-végrehajtási bírónál pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére javaslatot tehet, felveszi a kapcsolatot és felkészíti a fiatalkorú családját, gondozását ellátó nagykorú személyt a fiatalkorú visszafogadására, vagy ha ez nem lehetséges, megfelelő elhelyezéséről gondoskodik, nagykorúsága elérése esetén elősegíti, hogy – legalább – lakhatása biztosítva legyen, valamint azt, hogy a fiatalkorú folytathassa tanulmányait vagy munkába álljon. Szükség esetén hasonló segítséget és támogatást nyújt az intézet végleges elbocsátás esetén is.

Az Elbocsátási időszakban rögzítésre kerülnek:

Javítóintézeti Tanács véleménye és határozata

Javítóintézeti Tanács javaslata

Bv. bíró döntése

Elbocsátás időpontja

Elbocsátás módja (típusa)

Elbocsátás helye

A javítóintézeti tanács a legmagasabb döntés előkészítő fórum. A tanács munkájában részt vevő munkatársak a fiatalkorú magatartását, elért eredményeit, jutalmait, büntetéseit, együttműködését értékelik a javaslat megtételéhez szükséges részletességgel. A tanács ülése, az egyik legerősebb pedagógiai szituációvá válhat a fiatalkorú meghallgatásával. A személyes közlő – meghallgató helyzet képes meghatározó pozitív motivációt adni a fiatalkorú további fejlődéséhez, magatartásának javulásához, elbocsátása utáni életvezetésének támogatásához.

A fiatalkorú a határozat kihirdetésekor elmondhatja gondolatait, észrevételeit az elhangzottakkal kapcsolatban, észrevételt, panaszt fogalmazhat meg.

 

A javítóintézeti tanács tagjai: elnöke az igazgató; kötelező tagok: valamennyi igazgatóhelyettes, növendékügyi irodavezetője, utógondozó, fiatalkorú nevelője, osztályfőnöke, szakoktatója vagy munkavezető; továbbá tagja lehet: az otthonvezető, a munkafoglalkoztatás vezető, a szakértői csoport vezetője, az orvos és a pszichológus.

A tevékenység leírása:

A Bv. bírói meghallgatás és az előterjesztés megírása céljából a bírói meghallgatás előtt 3 hónappal meg kell kezdeni a javítóintézeti tanács előkészítését. Ha szükséges a bv. bírónál kezdeményezni lehet a pártfogó által javasolt magatartási szabályok meghatározáshoz a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését. Az előírt magatartási szabályt a bv bíró döntése szerint az ideiglenes elbocsátásról szóló végzés tartalmazza. A pszichológus, és a nevelő – a szakoktató és az osztályfőnök véleményének figyelembevételével – az utógondozó véleményt ír a fiatalkorúról. Tartalmi követelmény: a bv. bírói elvárások, és az OH által készített szakterületre vonatkozó Útmutatóban  szereplő nevelői, pszichológiai vélemény tartalmi elemei.

Az elkészült jegyzőkönyvet és előterjesztést a bv. bíró részére két hónappal a meghallgatás előtt el kell juttatni.               

 

A javítóintézetből a fiatalkorút ideiglenesen el kell bocsátani, ha a javítóintézeti nevelés alatt magatartása alapján alaposan feltehető, hogy a fiatalkorú helyes irányú fejlődése a javítóintézeti elhelyezés nélkül is elérhető. Az ideiglenes elbocsátásra a javítóintézeti tanács tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak az elbocsátás esedékességét megelőző két hónapban. Az előterjesztéshez az intézmény összefoglaló véleményt készít, amely tartalmazza többek közt a pedagógiai, pszichológiai véleményt, a fiatalkorú kapcsolatait, családi körülményeit is. Az előterjesztésben az intézet javaslatot tesz az ideiglenes elbocsátást időpontjára és arra, hogy a pártfogó felügyelet alatt milyen külön magatartási szabályok megállapítása lenne szükséges. Az ideiglenes elbocsátással egyidejűleg a fiatalkorút pártfogói felügyelet alá helyezik. Kizárt az ideiglenes elbocsátása annak a fiatalkorúnak, akinek a fegyelmi felelősségét a javítóintézet engedély nélküli elhagyása miatt legalább három alkalommal megállapították. Kivételesen, a fiatalkorú megváltozott magatartására figyelemmel a javítóintézeti tanácsnak az ideiglenes elbocsátás esedékessége előtt két hónappal megtett előterjesztése alapján a büntetés-végrehajtási bíró dönthet a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásáról. Az ideiglenes elbocsátás véglegessé válik, ha a fiatalkorú annak tartama alatt betölti a 21. életévét.

 

7. Összegzés



7.1. Befogadási időszak



7.1.1. Egyéni nevelési terv

 Bv.tv. 346. § (3) A nevelő egyéni nevelési tervet készít a fiatalkorú számára a befogadásakor készített szakértői vizsgálatok megállapításai, családi kapcsolatairól beszerzett tájékoztatás, a javítóintézetbe kerülése előtt készített pedagógiai, pszichológiai vélemények, valamint a befogadást követően tapasztalt viselkedése és az egyéni beszélgetések során szerzett információk figyelembevételével. Ha a fiatalkorúnak egyéni pszichológiai gondozásra is szüksége van, a pszichológus egyéni gondozási tervet készít.

350.§ (2) A fiatalkorú személyiségének, értelmi képességeinek, egészségi állapotának a feltárása érdekében a javítóintézet – jogszabályban meghatározott működési rend szerint – szakértői csoportot működtet, amelynek pszichológus, gyógypedagógus és orvos tagja végzi el a befogadáskor a szükséges vizsgálatokat.

(3) A szakértői csoport a vizsgálat eredményei alapján javaslatot tesz a javítóintézet igazgatójának a fiatalkorú végleges csoportba helyezésére és jelzi, ha a fiatalkorú fogyatékossága miatt gyógypedagógiai nevelésre szorul, vagy személyiségzavara, egészségi állapota miatt sajátos nevelést, oktatást, gyógyítást igényel.

(4) A végleges csoportba helyezésről az igazgató vagy e feladattal megbízott helyettese dönt.

66/O. § (1) A Bv. tv. 378. § (1) bekezdése szerinti javítóintézeti tanács döntés-előkészítő testület, amely javaslatot tesz

a) az igazgatónak

aa) a fiatalkorú zárt jellegű javítóintézeti részlegben történő elhelyezésére vagy annak mellőzésére, a zárt jellegű javítóintézeti részlegben történő elhelyezés meghosszabbítására és az elhelyezés megszüntetésére,

ab) a fiatalkorú utógondozó részlegen való elhelyezésének engedélyezésére vagy a fiatalkorú erre irányuló kérelme elutasítására;

b) a büntetés-végrehajtási bírónak a fiatalkorú ideiglenes elbocsátására vagy annak mellőzésére.

(2) A javítóintézeti tanács legalább öt főből áll, elnöke az igazgató. A javítóintézeti tanács tagja valamennyi igazgató-helyettes, a növendékügyi iroda vezetője, az utógondozó, a fiatalkorú csoportnevelője, osztályfőnöke, szakoktatója vagy munkavezetője, továbbá tagja lehet az otthonvezető, a munkafoglalkoztatás vezetője, a szakértői csoport vezetője, az orvos és a pszichológus.

(3) A javítóintézeti tanács működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

(4) A javítóintézeti tanácsot a javítóintézet igazgatója hívja össze. A tanács összehívását bármelyik tag kezdeményezheti.

 

Bv.tv. 346. § (3), 350.§ (2)-(4), Gyvt. 66/O. § (1)-(4)

 

ÖSSZEGZÉS

A befogadásra került fiatalkorú nevelése hiányosságaihoz és szükségleteihez igazodó, személyre szabott, fejlődését biztosító egyéni nevelési terv alapján történik, melyet a szakértői vizsgálatok megállapításaiból, továbbá egyéb megkeresések által beszerzett tájékoztatásból, korábbi pedagógiai, pszichológiai véleményekből rendelkezésre álló, illetőleg a fiatalkorú viselkedéséből, valamint egyéni beszélgetések során elhangzottakból szerzett információk figyelembevételével készítenek.

 

A fiatalkorú elhelyezése, foglalkoztatása és személyiségfejlesztése érdekében javítóintézeti tanács elnevezésű döntés-előkészítő testület működik, melyen a szakértői csoport ismerteti a felmérései eredményeit és megfogalmazza javaslatait.

A javítóintézeti tanács értekezletén jelen vannak

– az igazgató vagy az általa megbízott helyettese;

– az otthonvezető;

– a szakértői csoport vezetője;

– a pszichológus;

– a befogadó csoport vezetője;

– egészségügyi részleg képviselője;

– a gyógypedagógus;

– tanműhely részleg képviselője;

– oktatási-képzési vezető, vagy egy iskolai pedagógus, gyógypedagógus,

– a csoportvezető nevelők.

 

Az értekezlet alkalmával megbeszélésre kerül milyen a fiatalkorú személyiségállapota, milyen okok, tünetek, jellemző viselkedési és viszonyulási zavarok mutatkoznak, ennek milyen okai lehetnek, melyek a speciális problémák, és melyek az ezek kezelésére vonatkozó javaslatok;

milyen a fiatalkorú egészségügyi állapota, korábbi, vagy jelenlegi betegségei, kezelésre, további kivizsgálásra váró problémái, káros szenvedélyei;

a fiatalkorú viselkedése, felnőttekhez, társakhoz való viszonya, szokásrendszere, érték, – normák tapasztalható torzulásai, az önkiszolgálás, a foglalkozásokon való aktivitás, családi körülményei és kapcsolatai, szerepe a csoportban;

ismeret – és tudásszint a lemaradás mely területeken észlelhető és milyen fokú. Az oktathatóság elemei, ha fogyatékos annak paraméterei, tanulási – és részképesség zavarok;

a foglalkoztathatóság elemei – jártasságok, készségek, különleges képességek, érdeklődés, kézügyesség stb.;

fentiek alapján az egyéni nevelési terv elkészítése, eredmények felülvizsgálata, újabb nevelési célok kitűzése;

 bűncselekményei – várható itt tartózkodás;

szökésveszély.

A szakvélemények, megfigyelések, egyéb tapasztalatok kiegészülnek a gyámhivataltól, esetleges korábbi intézménytől beszerzett dokumentumokban szereplő tényekkel, adatokkal, amelyek a fiatalkorú családi körülményeiről, megelőző életútjáról szolgálnak adalékokkal. A bírósági határozat rendelkezései kötelező erővel bírnak.

A fentiek alapján javaslat születik:

– az általános nevelőotthoni csoportba sorolásról;

– az iskolai csoportba, osztályba sorolásról;

– a tanfolyami képzés típusának kijelöléséről;

– a munkafoglalkoztatásról;

– az őrzési fokozatról;

– a kapcsolattartás szabályozásáról (a bírói rendelkezés alapján);

– a bűntársaktól való elkülönítésről;

– a speciális csoportba helyezésről;

– másik csoportba történő helyezésről.

A jogszabályoknak megfelelően a fiatalkorú csoportba helyezésről az igazgató, vagy – e feladattal megbízott helyettese dönt a szakértői csoport és a javítóintézeti tanácson részt vevő szakemberek javaslata alapján.

 

7.2. Új állapotfelmérés

 

Az állapotfelmérések összegzett megjelenítése az informatikai felületen.

7.2.1. Archivált állapotfelmérések



7.2.2. Féléves tájékoztatók a nevelési folyamat felülvizsgálatáról

Rendtartás 36. § (1)22 A javítóintézet félévente tájékoztatja a fiatalkorú törvényes képviselőjét, a fiatalkorú ügyében eljáró gyámhivatalt, valamint nevelésbe vett gyermek esetében a kapcsolattartásra jogosult szülőt a fiatalkorú magatartásának, szorgalmának alakulásáról, jutalmazásáról és fegyelmi büntetéséről.

(2)23 A javítóintézet a gyermek nevelésbe vétele ügyében eljáró gyámhivatalt az (1) bekezdésben foglaltakon túl a fiatalkorú és a kapcsolattartásra jogosult szülő közötti kapcsolat alakulásáról is tájékoztatja.

 

UA! 6.2.2.1

ÖSSZEGZÉS

A javítóintézet félévente tájékoztatással él a fiatalkorú magatartásának, szorgalmának alakulása, valamint jutalmazása és fegyelmi büntetése vonatkozásában az illetékes gyámhivatal, a törvényes képviselő, illetve, ha törvényes képviselője a szülőtől eltérő személy, akkor a kapcsolattartásra jogosult szülő felé is.

Hathavonta készül állapotfelmérés, mely összefoglalóan tartalmazza a nevelési, gondozási, fejlesztési folyamatról a pszichológus, orvos, oktató-nevelő, szakoktató, valamint csoportnevelő értékelését, véleményét és amelyet minden alkalommal tájékoztatásként az intézet megküld a törvényes képviselőnek, a fiatalkorú esetében eljáró gyámhivatalnak, nevelésbe vétel esetén a kapcsolattartásra jogosult szülőnek.

 

A féléves tájékoztató(k) egy felületen megtalálható(k).

8. Utógondozás

Utógondozói ellátás

 

Bv. tv. 382. § (1) Ha a fiatalkorú a huszonegyedik életévét betöltötte, az igazgató a javítóintézetből elbocsátja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül megszűnik a javítóintézeti nevelés, ha

a) a bíróság által meghatározott tartama letelt,

384. § (1) Azon fiatalkorúak számára, akiknek a javítóintézeti nevelése a 382. § (1) bekezdésében vagy a 382. § (2) bekezdés a) pontjában szabályozottak szerint szűnik meg, és

a) a családjukba nem térhetnek vissza, továbbá az elbocsátás idejére nem sikerült számukra lakhatási lehetőséget és megélhetési feltételeket teremteni,

b) a megkezdett tanulmányaikat a javítóintézeti oktatás, képzés keretein belül szeretnék befejezni

a javítóintézet utógondozó részleget működtet.

(2) Az utógondozói részlegen történő elhelyezés engedélyezéséről – a fiatalkorú írásbeli kérelmére – az intézeti tanács javaslatára az igazgató dönt.

(3) Az elhelyezést az igazgató megszünteti

a) a fiatalkorú kérelmére,

b) ha az elhelyezés okai megszűntek,

c) ha a fiatalkorú a javítóintézet rendjét megszegi.

 

Gyvt. 66/Q. § (1) A javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás a javítóintézetben nevelt fiatalkorú tanulmányainak befejezéséig vagy élethelyzetének rendeződéséig, de legfeljebb a volt javítóintézeti nevelt 24. életévének betöltéséig tarthat.

(2) A javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás – kérelmére – a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú számára is biztosítható.

 

Rendtartás 52. § (1)33 Az elbocsátás előkészítése során az utógondozó részlegen való elhelyezés lehetőségéről és az elhelyezés megszüntetéséről – a Bv. tv. 384. § (1) és (3) bekezdése, illetve a Gyvt. 66/Q. § (2) bekezdése szerint – a fiatalkorút tájékoztatni kell. A fiatalkorú írásban nyilatkozik a tájékoztatás megtörténtéről és arról, hogy kéri-e az utógondozó részlegen való elhelyezését. A fiatalkorú kérelmében feltünteti az utógondozó részlegen való elhelyezés indokait.

(2) A fiatalkorú kérelme esetén a javítóintézeti tanács az utógondozónak a 46. § (1) bekezdése szerint kialakított véleménye, szükség esetén a nevelői vélemény és a pszichológiai vélemény alapján javaslatot terjeszt elő az igazgatónak a fiatalkorú utógondozói részlegen való elhelyezéséről.

 

 

 

 

 

Bv. tv. 382. § 384.§, Gyvt. 66/Q. § Rendtartás 52§ (1)-(2)

ÖSSZEGZÉS

A jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén az igazgató a fiatalkorú kérelmére és az intézeti tanács javaslatára az utógondozói részlegen való elhelyezéséről dönthet. Az elhelyezés feltétele a 21. életév betöltése, vagy a javítóintézeti nevelés bíróság által meghatározott tartamának letelte, – ideértve az ideiglenes elbocsátást is -, illetve ha a fiatalkorú családjába nem térhet vissza, továbbá az elbocsátás idejére nem sikerült számára lakhatási lehetőséget és megélhetési feltételeket teremteni, valamint ha a megkezdett tanulmányait a javítóintézeti oktatás, képzés keretein belül szeretnék befejezni.

24 éves korig biztosítható

Rendeltetése szerint egyénileg kötött megállapodás alapján teljes körű, vagy részleges ellátást biztosít azon fiatalkorúak és fiatal felnőttek számára, akik huszonegyedik életévüket betöltése miatt a javítóintézet elbocsátja őket, vagy az intézkedés bíróság által meghatározott tartama letelt, továbbá akik a családjukba nem térhetnek vissza, és az elbocsátás idejére nem sikerült számukra lakhatási lehetőséget és megélhetési feltételeket teremteni, és megkezdett tanulmányaikat a javítóintézeti oktatás, képzés keretein belül szeretnék befejezni .Indokolt esetben a tanulmányok befejezését követően átmeneti ideig a munkaszerződéssel munkát vállaló fiatalkorúak is elhelyezhetők.

Az utógondozó részleg szervezetileg a javítóintézeti nevelést végrehajtó részleghez kapcsolódik, lakásotthoni formában működik.

Az elhelyezés időtartama: tanulmányok befejezéséig, illetve indokolt esetben az azt követő 6 hónapig, vagy élethelyzetének rendeződéséig, de legfeljebb a volt javítóintézeti nevelt 24. életévének betöltéséig tarthat

Az utógondozói elhelyezés engedélyezésének eljárása

A fiatalkorú és törvényes képviselője, illetve a nagykorú írásbeli kérelmére induló utógondozói elhelyezés iránti eljárást a javítóintézeti nevelésből történő végleges elbocsátás várható időpontját megelőzően legalább egy hónappal kell megindítani.

A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedők esetében a fiatalkorú kérelmét és a javítóintézet befogadó nyilatkozatát a gyermekvédelmi gyám terjeszti be az illetékes gyámhivatalnak. Nevelésbe vett fiatalkorú csak kivételes esetben kaphat elhelyezést, róla a gyámhivatal által megjelölt gondozási hely köteles gondoskodni.

Az utógondozói elhelyezésre vonatkozó kérelemhez csatolni kell:

környezettanulmányt, nevelői véleményt, pszichológiai véleményt.

Az utógondozói elhelyezésre vonatkozó döntés az igazgató, tartós akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes jogköre. Döntését a javítóintézeti tanács javaslata alapján, a szakértői vélemények, illetve egyéb dokumentumok, információk alapján hozza meg.

A javítóintézetben maradás engedélyezéséről a javítóintézet értesíti a szülőt, családba fogadás esetén a törvényes képviselőt az utógondozói elhelyezés kezdetének és befejezésének várható időpontjáról, illetve az engedélyezés indokairól.

Nevelésbe vétele alatt nagykorúvá váltak esetében nem kell értesítést küldeni, csak a pártfogónak, amennyiben a fiatalkorú ideiglenesen elbocsátott. Az utógondozói elhelyezés megkezdésekor a fiatalkorúval / fiatal felnőttel a javítóintézet megállapodást köt.

A megállapodás tartalmazza az elhelyezés kezdő és befejezésének várható időpontját; a fiatalkorú / fiatal felnőtt arra vonatkozó nyilatkozatát, mely szerint a Házirendet, jogait és kötelezettségeit megismerte a kötelezettségek, valamint a Házirend megszegésének jogkövetkezményeivel egyidejűleg; az ellátásának módját és mértékét, és egyéb, személyre szóló kitételeket. A javítóintézet az utógondozói elhelyezettek számára teljes körű ellátást nyújt.

Az utógondozói elhelyezés megszűnik a fiatal felnőtt, fiatalkorú és törvényes képviselője kérésére, ha a fiatalkorú / fiatal felnőtt tanulmányait önkényesen megszakítja, vagy az önhibájából eredménytelen, ha az elhelyezett a Házirendet súlyosan megsérti, vagy ha az utógondozó otthonból önkényesen távozik.

A megszűnésről, annak indokairól az igazgató írásban értesíti a fiatalkorút és törvényes képviselőjét, nevelésbe vett fiatalkorú esetében a gondozási helyet, a gyermekvédelmi gyámot, a gyámhivatalt és a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot.

8.1. Utógondozás – utánkövetés

Rendtartás 52. § 

 (3)34 Az utógondozó részlegen elhelyezett fiatalkorú számára a javítóintézet biztosítja a korábban megkezdett oktatásban, képzésben való részvételt. Az utógondozó segítséget nyújt a fiatalkorú számára a lakhatási és megélhetési feltételek megteremtéséhez, valamint a fiatalkorú önálló életének megkezdéséhez.

(4) Az utógondozó részleg házirendjét mindenki által látható helyen ki kell függeszteni.

 

Utánkövetés

Rendtartás 53. § (1) A javítóintézet a pártfogó felügyelő jelentései alapján az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú életkörülményeinek alakulását figyelemmel kíséri.

(2) A javítóintézet utógondozója a volt ellátott kérésére – a pártfogó felügyelővel együttműködve – tanácsadással, illetve az ügyeinek intézéséhez nyújtott segítséggel támogathatja a volt ellátott beilleszkedését, önálló életvitelét.

 

Rendtartás 53. § (1)-(2)

ÖSSZEGZÉS

A javítóintézet – az utógondozó által – figyelemmel kísérheti az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú életkörülményeinek alakulását, kérésére tanácsadással, ügyintézésben nyújtott segítséggel támogathatja önálló életvitelét.

Az utógondozó részleg nevelőjének feladata különösen:

Segíti az utógondozottat képességeinek, tehetségének megfelelő szakképző vagy középiskola kiválasztásában, a felvétellel kapcsolatos teendők intézésében, szükség szerint közreműködik a munkahely keresésében.

Segíti az otthoni tanulást, nyomon követi és ellenőrzi a tanulással kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, rendszeres kapcsolatot tart az oktatási intézményekkel. Segíti és ellenőrzi a Házirend szabályainak megtartását.

Szervezi és intézi a fiatalkorút napirendjével, ellátásával kapcsolatos teendőket.

Igény szerint egyéni beszélgetéséket folytat, életvezetési tanácsadást biztosít, segítséget nyújt a konfliktushelyzetek megoldásában, és gondoskodik az előírt dokumentációs, adminisztratív feladatok elvégzéséről.

A javítóintézet utógondozójának feladatai

Az utógondozó közreműködik a fiatalkorú családi kapcsolatainak rendezésében, előkészíti a fiatalkorúak távozását a javítóintézetből. valamint nyomon követi, segíti a távozott fiatalkorúak társadalmi beilleszkedését.

Vagyonmegőrzési, kártérítési és egyéb felelősség

A fiatalkorút/fiatal felnőttet a Házirend súlyos megszegése esetén fegyelmi felelősség terheli, mellyel kapcsolatos fegyelmi eljárás menete és szabályai megegyeznek az intézetben alkalmazott ide vonatkozó szabályokkal. A kártérítésről határozatot kell hozni, s annak egy példányával a fiatalkorú törvényes képviselőjét értesíteni kell.

Érdekképviselet

Három, vagy annál több utógondozott esetén a fiatalkorúak egy főt választanak érdekeik képviseletére, aki részt vesz a fegyelmi bizottság munkájában is.

Dokumentáció

1./ Az utógondozói elhelyezettekről személyi dokumentációt kell vezetni, mely anyag tartalmazza az elhelyezés engedélyezésével kapcsolatos iratokat (jellemzés, szakértői vélemény, környezettanulmány stb.), értesítések egy példányát, a megállapodás egy példányát, a negyedéves nevelői jellemzéseket, végül a megszűnéssel kapcsolatos iratokat (határozat, értesítés, fegyelmi, kérelem, stb.).

2./ Eseménynapló

3./ Az utógondozói elhelyezettekről külön nyilvántartást kell vezetni, s személyi anyagukat elkülönítve kell kezelni.

9. Jegyzőkönyvek

Rendtartás 13.§ (5) Ha a fiatalkorún a befogadáskor külsérelmi nyomot észlelnek, vagy a rendőrségi fogdából, büntetés-végrehajtási intézetből vagy másik javítóintézetből átkísért fiatalkorú azt állítja, hogy bántalmazták, haladéktalanul orvosi vizsgálatot kell végezni és orvosi látleletet kell felvenni. Az orvosi vizsgálaton felvett jegyzőkönyv és a látlelet egy példányát az átkísérést végrehajtó szervnek, illetve a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészségnek meg kell küldeni.

14.§ (1) A befogadáskor a javítóintézet átveszi a fiatalkorútól azokat a tárgyakat, amelyeket a Bv. tv. 347. § (5) bekezdése szerint nem tarthat magánál. Az átvett tárgyakról a javítóintézet tételes felsorolással átvételi elismervényt készít, – amelyet a fiatalkorú is aláír – és gondoskodik azok biztonságos megőrzéséről. Ha a fiatalkorú az aláírást megtagadja, arról jegyzőkönyvet kell készíteni.

42.§ (fegyelmi eljárásban)

(5) A meghallgatásról a fegyelmi bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet minden meghallgatott aláír.

(6) A sértett és az eljárás alá vont fiatalkorú közvetítői eljáráshoz való hozzájárulását is jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Rendtartás 13.§ (5), 14.§ (1), 42.§(5)-(6)

ÖSSZEGZÉS

A javítóintézet több esetben is jegyzőkönyvet vesz fel. Befogadáskor az orvosi vizsgálat közben észlelt külsérelmi nyom, bántalmazás nyoma esetén, amennyiben a fiatalkorú a magánál nem tartható tárgyakról készített átvételi dokumentumot aláírásával nem látja el, ennek tényéről, fegyelmi eljárás során a meghallgatásról, valamint azt is jegyzőkönyvben kell rögzíteni, ha szintén a fegyelmi eljárás során a sértett és az eljárás alá vont fiatalkorú közvetítői eljáráshoz hozzájárult. Ezen felül a szakértői csoport és jegyzőkönyvbe foglalja javaslatát.

A jogszabály által előírt esetekben felvett jegyzőkönyvek elektronikusan is rögzítésre kerülnek.

9.1. Jegyzőkönyv – szakértői csoport

Bv.tv. 350. § (1) A befogadott fiatalkorú elhelyezésére a javítóintézet befogadó csoportot működtet, ahol a fiatalkorú a végleges csoportba helyezéséről szóló döntés meghozataláig – legfeljebb azonban egy hónapig – tartózkodik.

(2) A fiatalkorú személyiségének, értelmi képességeinek, egészségi állapotának a feltárása érdekében a javítóintézet – jogszabályban meghatározott működési rend szerint – szakértői csoportot működtet, amelynek pszichológus, gyógypedagógus és orvos tagja végzi el a befogadáskor a szükséges vizsgálatokat.

(3) A szakértői csoport a vizsgálat eredményei alapján javaslatot tesz a javítóintézet igazgatójának a fiatalkorú végleges csoportba helyezésére és jelzi, ha a fiatalkorú fogyatékossága miatt gyógypedagógiai nevelésre szorul, vagy személyiségzavara, egészségi állapota miatt sajátos nevelést, oktatást, gyógyítást igényel.

(4) A végleges csoportba helyezésről az igazgató vagy e feladattal megbízott helyettese dönt.

(5) A javítóintézet a fiatalkorú részére a gyermekek védelméről szóló törvény szerint teljes körű ellátást biztosít és ellátja a fiatalkorú gondozását, nevelését és felügyeletét.

(6) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során gondoskodni kell a fiatalkorú oktatásáról, képzéséről, munkafoglalkoztatásáról, továbbá a művelődési, a sportolási és megfelelő szabadidős tevékenység feltételeiről.

Rendtartás 20. § A Bv. tv. 350. § (3) bekezdése szerinti javaslat kialakítása érdekében felkért szakértői csoport tagjai a fiatalkorú vizsgálatát összehangoltan végzik el. A szakértői csoport a befogadó csoportban való tartózkodás Bv. tv. 350. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamának végső időpontjára figyelemmel közli javaslatát a javítóintézet igazgatójával.

 

Bv.tv.350. §, Rendtartás 20.§

ÖSSZEGZÉS

A fiatalkorú befogadó csoportból végleges csoportba történő helyezésére a szakértői csoport a tagjai által elvégzett összehangolt vizsgálatainak eredményeként a szakértői csoport jegyzőkönyvében rögzítettek szerinti javaslatot tesz az igazgatónak.

 

A szakértői csoport jegyzőkönyve, nyomtatható példánya.

A javítóintézet a fiatalkorú személyiségének, neveltségi szintjének, értelmi képességeinek, egészségi állapotának feltárása érdekében szakértői csoportot működtet, melynek pszichológus, gyógypedagógus, orvos tagja, a saját szakmai protokolljuknak megfelelően, mégis összehangoltan végzi el a szükséges vizsgálatokat. A szakértői csoport a vizsgálat eredményei alapján javaslatot tesz az igazgatónak a végleges csoportba helyezésre és jelzi, ha a fiatalkorú fogyatékossága miatt gyógypedagógiai nevelésre szorul vagy személyiségzavara, egészségi állapota miatt sajátos nevelést, oktatást, gyógyítást igényel.

A szakértői csoport tagjai munkájuk során áttekintik a fiatalkorúról beérkezett előzményi iratokat (szakvélemények, orvosi dokumentációk, a családi körülményeiről, megelőző életútjáról készült jelentések, stb.), továbbá számba veszik a fiatalkorúval kapcsolatos egyéni megfigyeléseiket, tapasztalatukat és a befogadó csoport nevelőinek észrevételeit, jelzéseit.

 

2. 5. 2. A szakértői csoport vizsgálatának célja:

feltárni a fiatalkorú állapotát, személyiségbeli és mentális zavarait, egészségügyi problémáit,

javaslatot tenni a fiatalkorú sérülés specifikus támogatására, egyéni és csoportos terápiájára, fejlesztésére, kezelésére,

javaslatot tenni a tanulási folyamat módszerét illetően a tanulási képességzavar esetén a korrekció, a fejlesztés vonatkozásában,

személyre és az egyéni szükségletekre szabott elhelyezési javaslat megtétele.

 

2. 5. 3. A szakértői csoport gyógypedagógusának kompetenciája:

vizsgálja a fiatalkorú korábbi iskolai teljesítményeit, tudását és taníthatóságát,

a teljesítmény vizsgálata annak tükrében, hogy a fiatalkorút milyen iskolai pedagógiai kedvező/kedvezőtlen hatások érték korábban

vizsgálja a különleges gondozás szükségességét,

a kedvező fejlesztési/nevelési-oktatási/terápiás színtér, módszer lehetőségeinek vizsgálata,

meghatározza a kompenzáció, korrekció, felzárkóztatás cselekvési irányait, lehetőségeit,

részt vesz a szakértői csoport team munkájában, a szakértői csoport összegző véleményének kidolgozásában.

 

2. 5. 4. A szakértői csoport orvosának kompetenciája:

a fiatalkorú aktuális egészségi állapotának vizsgálata,

megállapítja a fiatalkorú egészségügyi státuszát, és szükség szerint meghatározza a fiatalkorú mindennapi intézeti élete korlátozásának mértékét,

vizsgálja a kóreredetet, feltárja a fiatalkorú szomatikus és idegrendszeri állapotát, amelynek érdekében:

– áttekinti a gyógypedagógus-pszichológus által felvett anamnézist és kiegészíti az orvosi szempontból szükséges (kóreredetre, a gyermek biológiai – környezeti fejlődési feltételeire utaló) információkkal; tanulmányozza a korábban bekért/hozott orvosi vizsgálati dokumentumokat (pl. a gyermekkel kapcsolatos kórházi zárójelentéseket); elvégzi az „alap” (a gyermek egészségi státuszával kapcsolatos) vizsgálatokat, illetve az „alap” neurológiai-pszichiátriai státusz leírásához szükséges vizsgálatot.

 

2. 5. 5. A szakértői csoport pszichológusának kompetenciája:

az előzményi iratok megismerése,

a vizsgálatok során gyűjtött adatok pszichológiai szempontú értelmezése,

a pszichológiai próbamódszerek alkalmazása,

a próbamódszerek minőségi értékelése,

a teljesítményprofilok értelmezése,

a teljesítmények mögött álló pszichés mechanizmusok megismerése,

javaslat pszichoterápiás kezelésre,

részt vesz a szakértői csoport team munkájában, a szakértői csoport összegző véleményének kidolgozásában.

 

Amennyiben a szakértői csoport pszichológusának vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy a fiatalkorúnak egyéni pszichológiai gondozásra van szüksége, úgy a pszichológus egyéni gondozási tervet készít.

A szakértői csoport pszichológusa egyben az intézet mentálhigiénés szakembere, akinek folyamatosan kezdeményeznie, segítenie kell az intézet munkatársai, elsősorban a fiatalkorúakkal közvetlenül foglalkozó szakemberek attitűdjének és a fiatalkorúak interakciójának optimális kialakítását különös tekintettel a fiatalkorúak pszichés állapotára. A fiatalkorú személyiségén túl ismernie kell a befogadó csoport, később a végleges nevelési csoportok összetételét, hogy a szakértői csoport tagjaként megalapozottabban tudjon javaslatot tenni arra vonatkozóan, hogy a fiatalkorú a csoportok dinamikája, összetétele alapján melyik végleges nevelési csoportba helyezhető, illeszthető optimálisan.

 

Cookie-k használata az oldalon.

Annak érdekében, hogy önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon, ahogy azt más webhelyek és internetszolgáltatók is teszik. Az EU törvények értelmében önnek hozzá kell járulnia a sütik használatához.